Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

Az adózók bírájának sokféle elnevezése volt: öregbíró, adózók bírája, helység bírája. Az adózók elöljárója, felel a királyi és vármegyei adó beszedéséért, a közmunkák teljesítéséért, előfogatok előállításáért, a vármegyétől az adózók számára érkezett pa­rancsok teljesítéséért. Hogy mennyire terhes tudott lenni az adózók bírájának szolgálata, azt Dómján József esete bizonyítja, akinek az 1814/15. katonai esztendőben kitöltött bíró hivatalát egy esztendővel meghosszabbították. Ekkor írta a káptalannak: „ezen nagy terhet mind a Te­kintetes Nemes Vármegye, mind a Tekintetes Uraság tiszt urai, mind az helybéli lakosok továbbra is megnyomoríttatásomra rajtam hagyták, mentő okaimat fel sem vévén." Ro­botja elengedése iránti kérését azzal is indokolta, hogy „illy népes helységben csak a pub­licum szolgalatja a Savanyú víz körül is igen terhes, a Tekintetes Uradalomnak is feles ja­vai lévén, a bíró személlyes felvigyázása nélkül a kártul meg nem menekedhetik". 160 Az esküdtek vagy öregesküdtek száma a hagyományok szerint rendesen 12 volt. Az esküdtek összetételében érvényesült a rendi elv, amely szerint nemesek, agili­sek és adózók is voltak a testületben. Hasonló elv érvényesült a református egyházköz­ségben is, amikor a református templom építésénél nemesi, agilis és adózó renden lévő építtető kurátorokat és dékánokat választottak. 161 A refomátus egyház presbitériuma és a helység esküdtjei azonos személyek is le­hettek. Az 1847. szeptember 2-án tartott egyházlátogatás jegyzőkönyvében feljegyeztek egy olyan rendelkezést, amely szerint a helység választott esküdtjei legyenek a reformá­tus presbitérium tagjai is: ,,A' presbytérium ügyében az egyházlátogatás beleegyezésével határoztatott, hogy a' kik helységi elöljárókká választattak 's választatnak a' helvét hitval­lásúak részéről, ugyanazok tegyék a' presbytériumot is, azt mindazáltal kikötvén az egy­házlátogatás, hogy ezután ne a' helység házánál, ne is a' jegyző által, hanem az egyház­ban 's a' lelkész úr által hiteztessenek fel, ki is eskü formában ezen kötelességét is meg fogja említeni." 162 A rendelkezés a helység elöljáróinak és a presbitereknek a személyi azonossága ellenére is a két testület különválásának útján egy fontos állomást jelez. A füredi és az arácsi önkormányzat­ban kisesküdtek is voltak. 163 „Futkozó" es­küdteknek is nevezték őket, mint az arácsi Juhász Mihályt, aki az 1812 előtti években „futkozó" esküdt volt Mátyás István mellett. A Balaton-felvidéki községek törté­netéből ismert, hogy a szakigazgatási fel­adatok ellátására borbírákat, pálinkabírá­kat, székbírákat, korombírákat választottak. Füred adózó helységben a sok adó­zó miatt rendesen 4 kisbíró volt a XIX. szá­zad első felében. Közülük az egyik az öreg­bíróval együtt felelt a számadásokért, azon­belül a kisbíró az adóbeszedésért. Emiatt a közeli Lovason porciószedő bírónak is ne­vezték. Az 1818-1832. évi számadásoknál tíz esetben az öregbíró egyedül adott számot a község bevételeiről és kiadásairól, négy eset­2 ábra. ben a számadó kisbíróval együtt. 164 Tizenöt A balatonfüredi nemesség pecsétje esztendő alatt a füredi adózó bíráknak váltó­(Fotó: Róka Lajos) pénzben kifejezve 1749 forint hátraléka lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom