Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

Az adózók bírájának sokféle elnevezése volt: öregbíró, adózók bírája, helység bírája. Az adózók elöljárója, felel a királyi és vármegyei adó beszedéséért, a közmunkák teljesítéséért, előfogatok előállításáért, a vármegyétől az adózók számára érkezett parancsok teljesítéséért. Hogy mennyire terhes tudott lenni az adózók bírájának szolgálata, azt Dómján József esete bizonyítja, akinek az 1814/15. katonai esztendőben kitöltött bíró hivatalát egy esztendővel meghosszabbították. Ekkor írta a káptalannak: „ezen nagy terhet mind a Tekintetes Nemes Vármegye, mind a Tekintetes Uraság tiszt urai, mind az helybéli lakosok továbbra is megnyomoríttatásomra rajtam hagyták, mentő okaimat fel sem vévén." Robotja elengedése iránti kérését azzal is indokolta, hogy „illy népes helységben csak a publicum szolgalatja a Savanyú víz körül is igen terhes, a Tekintetes Uradalomnak is feles javai lévén, a bíró személlyes felvigyázása nélkül a kártul meg nem menekedhetik".

160 Az esküdtek vagy öregesküdtek száma a hagyományok szerint rendesen 12 volt. Az esküdtek összetételében érvényesült a rendi elv, amely szerint nemesek, agilisek és adózók is voltak a testületben. Hasonló elv érvényesült a református egyházközségben is, amikor a református templom építésénél nemesi, agilis és adózó renden lévő építtető kurátorokat és dékánokat választottak.

161 A refomátus egyház presbitériuma és a helység esküdtjei azonos személyek is lehettek. Az 1847. szeptember 2-án tartott egyházlátogatás jegyzőkönyvében feljegyeztek egy olyan rendelkezést, amely szerint a helység választott esküdtjei legyenek a református presbitérium tagjai is: ,,A' presbytérium ügyében az egyházlátogatás beleegyezésével határoztatott, hogy a' kik helységi elöljárókká választattak 's választatnak a' helvét hitvallásúak részéről, ugyanazok tegyék a' presbytériumot is, azt mindazáltal kikötvén az egyházlátogatás, hogy ezután ne a' helység házánál, ne is a' jegyző által, hanem az egyházban 's a' lelkész úr által hiteztessenek fel, ki is eskü formában ezen kötelességét is meg fogja említeni."

162 A rendelkezés a helység elöljáróinak és a presbitereknek a személyi azonossága ellenére is a két testület különválásának útján egy fontos állomást jelez. A füredi és az arácsi önkormányzatban kisesküdtek is voltak.

163 „Futkozó" esküdteknek is nevezték őket, mint az arácsi Juhász Mihályt, aki az 1812 előtti években „futkozó" esküdt volt Mátyás István mellett. A Balaton-felvidéki községek történetéből ismert, hogy a szakigazgatási feladatok ellátására borbírákat, pálinkabírákat, székbírákat, korombírákat választottak. Füred adózó helységben a sok adózó miatt rendesen 4 kisbíró volt a XIX. század első felében. Közülük az egyik az öregbíróval együtt felelt a számadásokért, azonbelül a kisbíró az adóbeszedésért. Emiatt a közeli Lovason porciószedő bírónak is nevezték. Az 1818-1832. évi számadásoknál tíz esetben az öregbíró egyedül adott számot a község bevételeiről és kiadásairól, négy eset2 ábra. ben a számadó kisbíróval együtt.

164 Tizenöt A balatonfüredi nemesség pecsétje esztendő alatt a füredi adózó bíráknak váltó(Fotó: Róka Lajos) pénzben kifejezve 1749 forint hátraléka lett.