Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

Füred társadalmában a nemességnek és a jobbágyságnak meghatározó súlya volt. Az agilisek (nőnemesek) kisebb létszámú rendet alkottak, emiatt a füredi önkormányzatokban nem foglalhattak el olyan előnyös pozíciókat, mint amilyeneket Alsóörsön (törvénybírói, öregbírói, esküdti tisztségeket töltöttek be, sőt volt külön agilis bíró is) vagy az agilis többségű Balatonkövesden, ahol a helység önkormányzatát teljesen a kezükben tartották.

143 Alsóörs vagy Balatonkövesd önkormányzatának ismeretében fel kell tenni a kérdést: Balatonfüreden a falu társadalmát meghatározó nemesek, jobbágyok és a kisebb arányban jelen lévő agilisek elkülönülten vagy közösen működő önkormányzattal rendelkeztek-e? A válasz egyértelműen az, hogy Balatonfüreden is a három rendnek közös községi önkormányzata volt, legalábbis az 1830-as évekig. Egy ilyen önkormányzatnak a működése korántsem volt magától értetődő az 1848 előtti Magyarországon, hiszen azt jelentette, hogy az országos politikában vagy a személyes jogai tekintetében kiváltságolt nemesség a helyi önkormányzatban a jobbágyokkal és agilisekkel közösen intézte a falu és a szőlőhegy önkormányzati ügyeit. Ennek megfelelően a helység törvénybírái között nemeseket és jobbágyokat is találunk, és az esküdti, de más tisztségek betöltésénél is figyelembe vették a lakosság rendi megoszlását. Ebből olyan, első pillantásra képtelen helyzetek is előállhattak, hogy jobbágy is viselte a törvénybírói tisztséget, és esküdtjeivel a nemesek ügyeiben is bíráskodhatott.

144 Nincs egyetlen forrásunk sem, amely azt bizonyítaná, hogy Alsóörsön a nemesek, agilisek és jobbágyok közös községi és szőlőhegyi önkormányzata ellen a falu földesura, a veszprémi káptalan bármikor is kifogást emelt volna.

14:) Balatonfüreden másként alakult a helyzet a jobbágyság, a helyben lakó nemesség és a földesurak alkotta háromszögben. Lukácsy Józsefnek, a tihanyi apát fiskálisának az apát részére készített, 1823. február 23-án kelt jelentéséből kiderül, hogy a füredi földesurak 1812. évi savanyúvízi egyezsége előtt a jobbágyok a nemesekkel közös önkormányzatot alkottak. A fiskális szerint az 1812. évi egyezségből „A parasztsággal volt ügyre nézve pedig az következett, hogy a nemesektűi elkülönöztek, és a nemesség s parasztságnak közös bírája eltöröltetvén, ususba hozatott, hogy különös paraszt bíró is legyen, kit a/ urbarialis rendszabás szerint az uraságok candidállyanak, s a paraszt község válasszon."

14(1 A fiskális levele alapján azt is lehetne gondolni, hogy a földesurak 1812-ben érvényesítették a Mária Terézia által kiadott Urbáriumnak a falusi önkormányzatra vonatkozó rendelkezéseit, azonban a helység önkormányzati testületeinek összetételében nem történt semmilyen változás. Megmaradt a három rend közös tanácsa, nem történt változás az önkormányzati bíráskodásban, és a községi számadásokat sem nyújtották be a földesúri tiszteknek ellenőrzés végett. A kialakult helyzetet legjobban Oroszy Pálnak, a nemesek és jobbágyok összefogása következtében sokat „szenvedő" földesúrnak a füredi önkormányzat elleni panasza tükrözi: „Hlyének a füredi elöljárók, akik amiatt, hogy a főbb compossessorok nékik szabad szájokra engedik a helységnek és szegénységnek javait bitangolni, elbízván magokat, nem csak a nemesség, de még a parasztság is, könnyén kedvén vexálják a kissebb földes urakat, sőt nem csak a kissebbeket, hanem a nagyokat is, mint a múlt nyáron a Méltóságos Pápai Grófot mint megcsúfolták, ki megizenvén Arácsról, hogy a bírák és elöljárók számadásaikkal együtt othon tartózkodjanak, de nem csak hogy a nemes elöljárók, akik illy méltóságnak csak megadhattak volna egy köszönést, hanem még a parasztok sem maradtak, sőt egy embertől megizenték, hogy semmi közök véle."

14/ A fiskális által 1823-ban leírtak tehát az elhatározásokat és nem a történéseket jelentik! Ugyanis 1833. november 11-én a jobbágyok még mindig azt állíthatták az úriszé-