Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

san nyomozható. Délnyugatról északkelet felé haladva e szint a Bocsár-hegy alatt, a vásártér kúpjánál és a Tamás-hegyi kőfejtőnél húzódik. Innét viszont kelet felé egy kicsit emelkedő tendenciát mutat, a Koloska-völgy torkolata környékén és azon túl eléri a 210-220 m-t. E hegyoldalakon húzódó egykori partvonal alatt kezdődik a riviéra enyhébb lejtésű felszíne, amely többnyire laza üledékekkel fedett, de néhol kibukkannak alóla az idősebb kemény kőzetek lenyesett maradványai. Túlnyomórészt pannon tavi képződmények, pleisztocén lösz és lejtőüledékek, valamint hordalékkúp-maradványok vegyesen elhelyezkedő együtteséből áll. A szőlőművelés és az erős beépítettség miatt az eredeti domborzat nagy területeken több méteres nagyságrenddel megváltozott, ezért az itteni szintek kimutatása és lehatárolása jóval bizonytalanabb. A 150-160 m-es szintre települt többek között a városközpont és ez alkotja a Bocsár alsó részét is. Érdekes jelenség, hogy a Dobogó-hídi-dűlő kemény mészkő- és dolomittáblája - laza üledékekkel körülvéve - ugyanebben a magasságban fekszik. A Koloska-völgy hordalékkúpjára települt Balatonarács alatt kezdődik a 140 m-es szint és tart egészen a vasúti megállóig. A 130 m-es lépcsőn fekszenek a délnyugati határszél szőlői, a Görcsön-kút alatti területrész és a Vörösföldektől északra lévő kiemelkedések. A 120 m-es magasság közelében találjuk a Korpád i-kút környékét és a Vörösföldek felső peremét, valamint a 33. sz. vasúti őrháztól délre húzódó lapos hátat. Kerekednél 110—(115) m-es szintre is lenyúlik az előbb említett felszín és ezt látjuk a hajógyár feletti részeken is. A Balaton jelenkori szinlőjét mutatják a 106 m-es felület általában mocsaras területei, többek között a Berzsenyi-forrás környékén és a Tihannyal határos Külső-Bereknél. Karsztosodó kövek A szénsavas vizek hatására oldódó karbonátos kőzetek felszínén és belsejében nagyon változatos karsztos formák képződnek: karrok, kőbörcök, dolinák, víznyelők és barlangok. A földtani fejezetben korábban leírtakból kitűnik, hogy a karsztosodásra leginkább alkalmas mészkövek viszonylag kis mennyiségben fordulnak elő Füred környékén és ezek egy része is kovásodott vagy dolomitosodott. A kevésbé, illetve lassabban oldódó dolomit és márga viszont jelentős elterjedésű a felszínen. A kőzetanyagon túl még számtalan más tényező (pl. csapadék, növényzet, talaj stb.) is befolyásolja egyegy terület karsztosodását, mindenesetre tény, hogy a Balaton-felvidékről eddig kevés karsztjelenséget írtak le; az ilyen irányú kutatás és alapos feltárás még várat magára. Zákonyi - már említett monográfiájában - a Balatonfüred közigazgatási területén fellelhető barlangok mindegyikéről röviden megemlékezik.

48 Kicsit részletesebben tárgyalja a Lóczy-barlangot, főleg felfedezésének és kiépítésének körülményeiről ír. Mind a mai napig megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a Lóczy-barlang üregei hidegvagy melegvizes (esetleg mindkettő) eredetűek-e (12. ábra).

49 Az 1990-es években folytatott legutóbbi kutatások is erre a problémára irányultak.

50 A dolgozat szerint a barlang formakincsére oly jellemző gömbüstök hidegvizes keveredési korrózióval is létrejöhettek, így nem szükséges feltétlenül erőltetni a melegvizes elméletet, mivel erre vonatkozó meggyőző bizonyítékot még nem sikerült találni. Itt az ideje, hogy a nagyközönség által jól ismert, sokat látogatott és országos kiemeltségű védelmet élvező barlangot alapos kutatásnak vessék alá. Az üreg fejlődéstörténetének megismeréséhez - a formakincs elemzése mellett - tanulmányozni kellene a mélyebb szintekben megülő széndioxidgáz eredetét és szerepét, valamint a kitöltés egyik különlegességét, a „tortaszeletre" emlékeztető, sárga, barna, fekete színű, finoman rétegzett összecementálódott üle-