Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)
se vissza. A földjeikről való leveleiket pedig köteles elfogadni. 8. Az előbbi szokás szerint a nádat hagyja meg nekik, mert anélkül a házaik elpusztulnak. 9. Az uraság egész helyes gazdától 52 marhás vagy 104 gyalogrobotnál többet ne kívánjon. 65 A jobbágypanaszok és a felségfolyamodványok következtében elindult vármegyei vizsgálat során a jobbágypanaszok egyik része beigazolódott, a másik része nem. A parasztság mozgalma eredményes volt, az úrbérrendezésig a földesúr nem tudott több szolgáltatást kivetni a jobbágyaira. A veszprémi káptalan Balaton melléki jobbágyainak 1755 és 1761 közötti úrbéri ügye is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Mária Terézia rendeletére az úrbér ügyének átfogó rendezése 1767-ben megkezdődött. A Balaton-felvidéki falvakban a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezést 1767-ben elkezdték és 1768-ban befejezték. Az egész eljárást azonban meg kellett ismételni, aminek következtében Füreden és Arácson is két úrbéri tabellával rendelkezünk. A tihanyi apátság jobbágyainak a birtokában 1768-ban 14V8,1780-ban 10 egész jobbágytelek volt. A veszprémi káptalan jobbágyai 1768-ban 7 6 /s, 1780-ban 9 5 /s telekkel, az Oroszy família és Kazay Sándor 1768-ban 3 5 /s telekkel, 1780-ban 4 egész telekkel rendelkezett. Gr. Esterházy Károly püspöknek 1780-ban 3 3 /s jobbágytelke volt Füreden. Az úrbérrendezés megismétlését elsősorban a jobbágytelki állomány pótlása miatt kellett elvégezni. A jobbágyoknak „belső fundusnak és rétek fogyatkozásának helyrehozására" 1780-ban földeket adtak, amelyek után sem kilenceddel, sem tizeddel nem tartoztak. A tihanyi apát birokrészén 19 V», a veszprémi káptalan birtokrészén 5 2 /s, Esterházy uraság részén 12 3 /8, Kazay Sándor részén 6 2 /s, az Oroszy família részén 5 1 /« hold ilyen földet osztottak ki a jobbágyoknak. 66 A második rendezendő kérdést a kilenced ügye jelentette. A kilencedet az úrbérrendezés előtt egyedül az Esterházy birtokon tudták bevezetni, a jobbágyok tanúvallomásai szerint néhány évvel az Urbárium behozatala előtt. Ebben a kérdésben az Urbárium világosan rendelkezett, és az apátsági és a káptalani birtokok jobbágyai 1769-ban nem is kerülhették el a kilenced bevezetését. így a török korban megszűnt kilencedet visszaállították. A terménykilenced ügyében a káptalan 1769. augusztus 20-21-én megállapodott a Balaton-felvidéki jobbágyaival, egyúttal lehetővé tette a kilenced megváltását, ami a füredi telkes jobbágyoknál 12 forintot jelentett. 67 Későbbi összeírások szerint, pl. 1793-ban a káptalani jobbágyok mégis adtak terménykilencedet. A jobbágyok később még megkísérelték a kilencedtől való megszabadulást, de ez a kísérletük eredménytelen volt. 68 A kilenced bevezetése nem vonatkozott sem a helybeli jobbágyok, sem a külső birtokosok szőleire. Ez megerősítést nyert az 1780. évi úrbérrendezéskor is. A harmadik problémát a robot jelentette. 1758-ban a káptalani részen élők éppen a robot miatt tettek panaszt a vármegyénél. Az ekkor végrehajtott tanúkihallgatás szerint a jobbágyok közül Gyenis János bíró nem robotolt. Polyáni István egészhelyes jobbágy Szent György-naptól Szent Mihály-napig minden héten egyszer Veszprémbe savanyúvizet szállított, Szent Mihály-naptól 6 napot Veszprémbe fuvarozott, egy nap Pécselyről, öt nap Barnagról Veszprémbe tizedbúzát vitt. Márkóról Veszprémbe téglát másfél nap, a veszprémi mesternek fát egy nap, Szőlősről Veszprémbe bort egy nap szállított. Összesen l5 1 /2 napi robotja volt. Gyenis József egészhelyes jobbágy összesen 30 napot robotolt, Veszprémbe 11 nap, a Bakonyról Veszprémbe épületfát szállított 3 nap, egy deákot Simontornyára szállított 3 nap, pécselyi, tótvázsonyi tizedbúzát Veszprémbe szállított 2 nap, gyalognapszámja volt 11 nap. Korpádi Péter szintén egészhelyes jobbágy összesen IVA napot robotolt, az előbbiekhez hasonlóan fuvarozott, gyalogmunkában kaszálást, gyűjtést, szőlőmunkát végzett. 69 A tanúkihallgatás részben igazolta a jobbágyok túlzott robotoltatását. 1760-ban beadott folyamodványukban is azt
