Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

Néhai Bernáth István fia Péter Tótvázsony helységben szolgált. Gyenis Gergely jobbágy sessióhoz tartozó 10 pozsonyi köblös földjeit és 2 kaszás rétjét a jobbágyok ele­gyesen használták. Galambos István fiai, István és Mihály két pozsonyi köblös, tizedkö­teles földet és Va kaszás rétet bírtak, Galambos Gergely pedig 1 pozsonyi köblös, tized­köteles földet bírt, és idegen funduson lakott. Kiss Ferenc agilisnek 2 pozsonyi köblös, tized alá eső földje volt a Lapostelekben. Néhai Gyenis Sámuel sessióját a tartozékokkal Bocsor Ádám, néhai Korpádi Miklósét Gyenis János, néhai Polányi Mihályét a testvére, Polányi István, néhai Simon Istvánét Dómján István, néhai Ferencze Istvánét Fitos József, néhai Vass András puszta sessióját Kiss Mihály árendás, Keresztes Benedek puszta sessióját Bernáth István, Ga­lambos Gergely árendásét Korpádi Péter, Teleky Gergely zsellérét pedig Vajda Miklós zsellér bírta. Néhai Fitos János fia János Füreden szolgált. Varga Lőrinc nemesnek 1 pozsonyi köblös földje volt a Nagyfenyei-dűlőben, Varga László nemesnek pedig a Szőllőfei-dűlőben 2 pozsonyi köblös földje, amelyek után tizedet adtak. A helység szőlőhegyén lévő szőlőket nagy részben olyan külső birtokosok bír­ták, akik tizedet nem adtak. Voltak nemesi szőlők is, amelyek nemességének eredetét nem tudták. A veszprémi káptalan 1755. január 8-9-én Csopakon úriszéket tartott, amelyen 14 káptalani falu, köztük Füred részére urbáriumot készített. Az 1755. évi urbáriummal a káptalan az 1727. évi úrbéri szerződésben foglaltak helyébe a hazai törvények szerinti úrbéri szolgáltatásokat kívánta bevezetni, ezenkívül úrbéren kívüli - a helységek ön­kormányzatára vonatkozó - követelései is voltak. 57 Zala vármegye 1755. március 11-12-én hozott ítéletével az urbárium legtöbb pontját megerősítette, néhány pontban enyhített a jobbágyok terhein. Mivel a földesu­rak nem fogadták el a vármegye ítéletét, ezért az urbáriumot nem vezették be a kápta­lani birtokokon. Ebből a jobbágyoknak kára lett, ezért a vármegyéhez folyamodtak. 1759. január 7-én tárgyalta a vármegye a veszprémi káptalan Balaton-felvidéki 8 falujá­ban lakó úrbéreseinek folyamodványát. A jobbágyok azt kérték a vármegyétől, hogy adja ki részükre azt az urbáriumot, amelyet a földesuruk az úriszéken nekik kiszabott, majd a vármegye törvényszékét is megjárva, a kúriai bíróságra vitte. Mivel az urbáriu­mot nem vezették be, emiatt a jobbágyok helyzete rosszabbodott. Robotjuknak se szeri, se száma, és az árendázással is terheltetnek. 58 A vármegye kiküldött tisztviselői 1759. január 31-én a robot ügyében tanúkihallgatást tartottak. 59 Az úrbéri pereskedés közben, 1760-ban megtörtént a jobbágytelkek kimunkálá­sa a vármegye tisztjének közreműködésével a káptalan Balaton melléki birtokain. En­nek során maradványföldek keletkeztek, amelyeket házhelyekhez nem osztottak ki. Több esetben a házhelyekhez olyan földeket osztottak ki, amelyek a jobbágyok pénzen vett földjei vagy irtásföldjei voltak. Az 1760. november 14-én Csopakon tartott tanúki­hallgatás legfontosabb kérdőpontja a jobbágytelkek kimunkálására vonatkozott. A füre­diek közül 13 jobbágyot hallgattak ki, majdnem az összes káptalani jobbágyot. Gyenis János tanú elmondta, hogy Gyenis Józseftől elvettek és Vass Ferenc telkéhez adtak két hold baricskai irtásföldet, mivel a föld megvásárlásáról szóló „levele helytelennek talál­tatott". Ezenkívül egy hold Szybeli földjét a jobbágy telkéhez csatolták, mert arról sem volt levele. Elmondta még, hogy „mások is, kik bizonittani nem tudták irtássokat avagy pénzen vett földeket, az uraság eleiben igazétottak". Fitos Istvántól két hold földet el­vettek és más sessiójához adták, mert nem volt levele a föld megvásárlásáról. Dómján Istvánnak is elvettek két hold földjét, amelyet a tihanyi apát jobbágyától vásárolt. Kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom