Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)
6. táblázat Füredi és arácsi adótárgyak az 1730 és 1770 közötti vármegyei adóösszeírásokban Igásállat Fejőstehén Őszi, tavaszi p. mérő Bor p. akó Dika Adó frt-dénár Füred 1730 61 36 252 Vi 370 % 74 17 /32 1750 134 73 1712 1197 1758 112 40 556 484 573-49 V3 1770 166 84 2675 1136 Arács 1730 22 7 47% 109 Vi 24 Ys 1750 34 23 224 432 1758 39 21 211 203 194-78 1770 57 29 880 402 1770-ben a füredi adózó családokban a lélekszám 805, az adózók száma 302, a sorkívülieké (extraserialisták) 58. Az igavonó állatok száma 166, a teheneké 84, a búza 2005, az árpa 326, a zab 328, a tönköly 16 pozsonyi mérő, a rét 177 szekér szénát terem, a szőlő 574 kapás, a bortermés 1136 pozsonyi akó, az iparosok száma 10, a kereskedés haszna 222 forint, ebből 210 forint a sorkívülieknél. A malomjövedelem a sorkívülieknél 310 pozsonyi mérő. Arácson az adózó családok lélekszáma 195, az adózók száma 79, az extraserialistáké 13. Az igavonó állatok száma 57, a teheneké 29, a búza 597, az árpa 105, a zab 99, a tönköly 22, a török búza 57 pozsonyi mérő, a rét 54 szekér szénát termő, a szőlő 219 kapás, a bortermés 402 pozsonyi akó, az iparosok száma 3, a kereskedés haszna a sorkívülieknél 45 forint. 31 Az adózók kötelezettségei az adó pénben való kifizetésével nem értek véget. A törvények lehetővé tették azt, hogy kaszárnyák hiányában a katona természetben kapja meg a zsoldját. A beszállásolás pokollá változtatta az adózó életét, s ha volt valami értelme a nemességnek, akkor a bekvártélyozás alóli mentesség feltétlenül az volt. A császári zsoldost oralis porcióval, a lovát equilis porcióval kellett tartani. A katonát a jobbágy köteles volt fekvőhellyel és világítással ellátni, eledelét megfőzni. A természetbeni szolgáltatásoknak (naturáliáknak) a hadiadóba való beszámításánál visszaélésekre volt lehetőség. A katonaság részére kiszolgáltatott naturáliákon és előfogatokon kívül az adózókat a túlfizetések (deperdita) is terhelték, amelyek abból eredtek, hogy nem fizették meg a termények piaci árát az adózóknak, több katonát szállásoltak el, mint amenynyi jogos lett volna, stb. A hadsereg részére előfogatokat is kellett adni. Az ingyenfuvart eltörölték, de megmaradt a forspontkötelezettség. Az adózókat sújtotta a toborzás, amellyel a császári sereg utánpótlását biztosították. Mária Terézia elrendelte a kvártélyházak építését. 32 Füreden is volt kvártélyház, 1831-ben említik, amikor az ott lakó katonák akadályozták a fürediek robotra menetelét. 33 Az 1785-1830. évi vármegyei adóösszeírásoknak a füredi és arácsi adózókra vonatkozó egyes adatait összesítve arra az eredményre lehet jutni, hogy a vármegyei adóösszeírások a XIX. század első felében egyre kevésbé tükrözték az adózók valóságos helyzetét, az adóalapba beszámított művelt földterület jelentősen csökkent. 34 Különösen a szőlőbirtoknál meglepő ez, ha figyelembe vesszük azt, hogy más források a szőlőterület gyarapodását tükrözik ebben az időszakban.
