Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCTOL A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KEZDETÉIG Lichtneckert András A „kurucvilágban" Füred és Arács népe láthatta Bercsényi Miklóst, a kuruc hadak fővezérét, aki 1706. március 20-án mustrát tartott a füredi réten. 1707-ben Rabutin generális csapatai csapatai elől kellett menekülniük. Több alkalommal a Savanyúvíznél táborozott gr. Esterházy Antal és gr. Esterházy Dániel kuruc tábornok. Az előbbinek az 1706-1709. évi tábori könyve, az utóbbinak az expedíciós könyve nyomtatásban megjelent, számos füredi vonatkozású adattal, többek között a Savanyúvíz első magyar nyelvű említésével.

1 Ha eltekintünk a kurucok füredi és arácsi táborozásaitól, a kuruc főtisztek leveleitől, amelyekről Zákonyi Ferenc oly bőven beszámolt Balatonfüredről készített munkájában, és kimondottan a helyi lakosságot érintő eseményeket kutatjuk, akkor nagyon kevés adatot találunk a forrásokban. A helyi lakosság szempontjából mindenképpen két eseményt kell kiemelni: az egyik Rabutin járása, a másik a pestisjárvány. Mindkét esemény, de főleg az utóbbi, évtizedekkel később az emberek emlékezetében valamiféle korszakhatárnak számított. Rabutin erdélyi serege 1707-ben a Balaton-felvidéken pusztítva vonult végig. Csapatai Alsóörsöt teljesen felégették. Füreden a pusztítás méreteiről nincsenek adatok, egyes források szerint a nép elmenekült előle. A Siskey család erre az időre tette a nemesi oklevelének az elégését. Siskey Pál, testvére Péter és unokatestvérük István 1728-ban hivatkoztak címerlevelükre, amely a császári sereg Erdélyből való kivonulása idején elégett. Az 1708-ban elkezdődött és 1712-ig tartó pestisjárványnak - az 1711. évi vármegyei adóösszeírás szerint - Füreden 16, Arácson 4 gazda esett áldozatul. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelentette, hogy a gazdáknak legalább az egyharmada pusztult el a pestisben. A református lelkészek és tanítók jegyzékét összeállítók, az arácsi református egyház történetéről tanúskodók sűrűn emlegették a kurucvilágot és a pestis, a „mirigyhalál" előtti időket. Az arácsiak a kurucvilágban hívták be első prédikátorukat. Füreden Táczai Mihály volt a prédikátor 1708-tól 1711-ig. Feljegyezték róla, hogy miután eltemette a halottakat, maga is a pestis áldozata lett. A pestisjárvány és a Rákóczi-szabadságharc befejezése lezárt egy háborúkkal teli időszakot. A lakosság mélyponton volt, de hosszú és békés évszázad előtt állt.