Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IV. Török kor (Lichtneckert András)

1651-ben néhai nemes Darabos György leánya, Ilona - Besenyei Imre hitvese a fiai András, István és György nevében is, egész épületes jobbágyi sessióját, amelyen Kovács János lakott és egyfelől Páhi György, másfelől Varga András sessiói határoltak, arácsi szőlők hegyvámjával együtt eladta Szilassy Jánosnak és hitvesének, Magyari Nagy Juditnak 80 gréci tallérért azzal a feltétellel, hogy magvaszakadás esetén a jószág minden fizetség nélkül visszaszáll az eladó Darabos Ilonára.

85 Mórocza János fiai azonban nem engedték, hogy a Darabos örökség a Szilassyak kezére kerüljön, s 1651-ben a Bejei-jószágot visszaváltották.

86 Ugyanebben az esztendőben Darabos György özvegye, Vitai Zsuzsanna Vi hold szőlejét eladta Mórocza Jánosnak.

87 A Darabosok mégsem tűntek el teljesen Arácsról, az 1710-es években is éltek közülük a faluban. Darabos Miklós (Mihály?) özvegye, Varga Katalin és a fiai, Gergely és István 1671-ben megvásárolták Verebéli Márton Vi nemesi telkét alulról az országút, északról a saját Vi nemesi udvartelkük, nyugatról Császár Melchior háza szomszédságában egy egyholdas szőlő hegyvámjával 17 tallérért.

88 A Szüassyaknak sem volt könnyű dolga, míg Arács legjelentősebb nemesi családjává lettek. Címerlevelet csak 1641-ben kaptak, de Szilassy Kelemen már 1590-ben a faluba költözhetett az Arácsi-jószágra. Az egytelkes nemesek közül az 1542-ben 1 forint adót fizető Arácsi János leszármazottja lehetett Arácsi Boldizsár, aki 1590-ben arácsi nemes udvarhelyét minden jövedelmével együtt 27 forintért zálogba adta Szilassy Kelemennek. A zálogba adott jószághoz 11 Vi hold föld, 12 hold szőlő, 6 hold rét tartozott. A szántóföldek 4 darabban voltak, a Palota alatt másfél hold, a kertek alatt 3 hold, egy másik helyen 4 hold és a szőlők alatt 3 hold. A szőlők 8 személy birtokában voltak, akik a földesúrnak hegyvámmal és ajándékkal tartoztak. A rétek öt darabban, az Alom-kútnál, Ihar-kútnál, Robogón, Feneketlen-kútnál és „Sz. Kralnál, melliet barátok tavának hínak" helyezkedtek el.

89 1626 áprilisában a Pápán lakó Szilassy Kelemenné Varga Katalin, aki ekkor már özvegy volt, végrendelkezett. A ma már sérült végrendelet különlegességét az jelenti, hogy Botka Jánosné, Kroknainé, Cziripné, Túrosné, Viszket Mihályné, Szabó Mártonné, Csizmazia Mihályné asszonyságok - ketten közülük a végrendelkező adósai - is rányomták a pecsétjüket az iratra. Katus asszony úgy rendelkezett egy arácsi szőlőről, hogy abból a gyám (tutor), Darabos György „tartsa szépen a fiát". Egyébként a jószágait a fiára, holta után atyjafiaira, anyjára és testvérére, Darabos Györgynére hagyta.

90 1630. május 9-én a jánosházi uradalom gondviselője hozzájárult ahhoz, hogy néhai Varga Benedekné két szőleje az unokáié, Darabos Istváné, Szilassy Jánosé és Panna nevű leányáé legyenek. A Darabos és a Szilassy család ugyanis azáltal állt egymással rokonságban, hogy Darabos György felesége és Szilassy Kelemen felesége testvérek voltak. Szilassy , T D i i .. ; Varga Benedek György x n ^ I / \ Szilassy Varga Katalin Varga An na/Vitai Zsuzsanna Benedek Szilassy Kelemen Darabos György Szilassy Szilassy János Darabos Anna Darabos Ilona János Magyari Nagy Judit Mórocza János Besenyei Imre i y \ y \ ^\ \> Szilassy Szilassy Szilassy Mórocza Mórocza Besenyei Besenyei Besenyei Benedek Péter Anna István Ferenc András István György