Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IV. Török kor (Lichtneckert András)

ban. A család arácsi birtokáról és az itteni birtoklásuk megszűnéséről két irat maradt fenn a Mórocza család levéltárában. Ezekben az iratokban már csak egy jobbágyülés őrizte a helybeliek által használt nevében a család birtoklásának az emlékét. Az egyik szerint 1628-ban nemes Kerényi István fia Mihály a feleségével, Illyés Orsolyával - mivel a Szentpéterdörgicsén lakó Szarka Lukácstól és hitvesétől, Szilvássy Annától 150 magyar forintot felvettek -, ezért nekik, Balázs fiuknak, Anna leányuknak eladták arácsi két épületes jobbágyi sessiójukat, amelyek közül az egyikben az eladáskor Kovács János jobbágy lakott, a másikat Bejei helyének nevezték.

72 Szarka Lukács, Zala megye szolgabírája nem sokáig tartotta meg a jószágot, 1629-ben a két arácsi jobbágytelket, amelyek közül az egyikben Kovács János, a másikban Páhi György lakott, s amelyek a néhai „Beyczy famíliáé" voltak, két - két hold szántóföld kiterjedésű - szőlővel, a hegyvámmal és a telkek tartozékaival együtt eladta nemes Darabos Györgynek, hitvesének, fiának Istvánnak, leányainak Ilonának, Annának, Orsolyának, Katalinnak 200 - egyenként 120 dénárt érő tallérért és 10 magyar forintért.

73 A megvásárolt szőlők közül az egyikről már Bejei-szőlő néven végrendelkezett Darabos György 1641-ben. A Bejei-szőlőn osztoztak a leányai 1645-ben és még 1674-ben is így nevezték az országút mentén fekvő 2 holdas nemesi szőlőt, amelyet nemes Sáry Gergely 130 tallérért eladott vitézlő Bende Jánosnak.

74 Darabos György két jobbágytelekhez jutott tehát 1629-ben, ezáltal arácsi földesúr lett. Természetesen nem költözött azokra, hanem a zálogban bírt, a XVI. században még az Ajkai család birtokában lévő nemesi udvartelken építkezett. Az Ajkaiak közül Péternek 1536-ban, Mihálynak 1542-ben egy adófizető portája volt Arácson. Kálóz Miklós arácsi ember 1613 előtt a kezében tartott egy jószágot, amelynek a tulajdonosai Benkő Bálint, Ajkai Péter veje és Tompa Bálint voltak. A jószág Ajkai Mihályról szállt reájuk, s ők zálogba adták Darabos Györgynek 50 forintért, Kálóz Miklósnak pedig meghagyták, hogy a kezét vegye le a jószágról: „Kalóz Miklós penigh az mi az te dolgodat illeti, megh edigh az te kezedben volt az joszagh, azért ennek utána el ved kezedet tűlő!"

75 1634. június 13-án az ajkai Tompa Bálint ismét megegyezett nemes Darabos Györggyel, hogy Arács faluban lévő részjószágát, amelyen Darabos György házat épített, a házhoz tartozó szántóföldeket, réteket átengedi (zálogba adja) neki, cserébe Darabos megtölti egy átalagját, a következő esztendőnként pedig 4-4 akó mustot fog tölteni Tompa Bálint hordójába. Megegyeztek abban is, hogy ha Tompa vagy örökösei ki akarnák váltani a jószágot, akkor a Darabos által felépített házat és a kertet meg kell becsülni, a becsüértéket Darabos vagy örökösei részére ki kell fizetni.

76 A más telkén lakó és más birtokán gazdálkodó Darabos Györgynek időnként szenvednie kellett a Tompák és mások hatalmaskodásai miatt. 1634-ben Szent Illés próféta nap tájban Tompa Imre tapolcafői, Vecse vármegyei lakos többedmagával Darabos György irtásföldjéről egy kereszt búzát elvitt, a földet elfoglalta. Ugyancsak 1634-ben Varga Mihály, Csáky László jobbágya rátámadt Darabos György arácsi jobbágyára, Páhi Györgyre és feleségére.

77 Darabos György 1637-ben megvásárolta a lovasi felső malom felét 61 gréci tallérért.

78 1641-ben végrendelkezett. Nem sokkal ezután meghalt - abban a házban, amelyet maga épített, de a Tompák bármikor kitehettek volna belőle, ha kifizetik a ház árát. Ez ugyan az ő életében nem történt meg, de az özvegye már nem maradhatott a házban, 1644-ben Tompa István a nemesi kúriát eladta Szilassy Jánosnak, akivel egyébként Darabos az első feleségén, Varga Annán keresztül rokonságban is volt.

79 Darabos György 1641. április 13-án végrendelkezett révkomáromi Meszes István füredi prédikátor, polgárdi Besnyő (Besenyei) Imre, alsóörsi Mórocza Gergely, Mó-