Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IV. Török kor (Lichtneckert András)
5. táblázat A veszprémi káptalan füredi gabonatizede 1692-ben Az adózó neve Tott Mihály tönköly Acz János Vas György tönköly Kovacz István Bedegi János Vörös János tönköly feléből Vince János Simony Imre tönköly Kovács Máté árpa A tized kereszt kéve 1 10 6 6 3 4 3 Az adózó neve Varga György tönköly Gál Miklós Kis Balásné János kovács Siskei István tönköly Fitos János tönköly László István, zab Varga Tamás Gyenis Vince Gyenis János árpa, tönköly Balogh János A tized kereszt kéve Füred egy részének és Arács nagyobbik részének a földesurai a XVI. században a Csoronok, utánuk a Nádasdyak, majd 1627-től egészen 1848-ig az Esterházy grófok, akik a devecseri és a pápai birtokközpontokból irányították a Balaton-felvidéki birtokokon folyó gazdálkodást. Az Esterházy grófok egészen a XVIII. század közepéig meglehetősen keveset törődtek elzálogolt füredi és arácsi birtokaikkal. 1702-ben átírtak egy záloglevelet, mely szerint gr. Esterházy Ferenc és hitvese, gr. Tököli Katalin 1671. április 24-én 2000 forintért elzálogosította hidegkúti, arácsi és füredi jószágait Kethelyi János tihanyi kapitánynak és hitvesének, Nováki Annának. Esterházy Kethelyi János és hitvese életében nem válthatta vissza a jószágot. A záloglevél tartalmazta az elzálogolt falvak urbáriumát is, amely szerint Füreden minden házas ember egy-egy veszprémi öreg akó bort tartozott adni a földesúrnak. Szüretkor az arácsiakkal együtt 40 öreg akó bort adtak és Pápára szállították. Az extraneusok, hajdúkatonák hegyvámot adtak, miként Esterházy emberei is, ezenkívül minden holdtól egy-egy köböl zabért adtak 25 pénzt vagyis dénárt, egy kappanért 12 dénárt, egy cipóért 4 pénzt vagyis dénárt, mely összesen 12 forintot tett ki. Manotai Gergely a koloskai réttől évente 25 dénárt fizetett. A hidegkútiak 25 akó bort adtak és Pápára szállították. A jobbágyok, mikor uruk vagy tisztjei a faluban tartózkodtak, vaddal, tyúkkal és éléssel szolgáltak nekik. A makkos erdőkben tartott sertések után tizedet adtak. Évente minden falu adott karácsonyi kappant és egy őzet, „minthogy Ketheli János uram és az eő kegelme felesége lakodalmikon sztélére és gyűlésre való fölvetésekre nincs szükségük". A jobbágyok kötelessége még a hordók pintérezése és szállítása oda, ahol a borok elkelnek. 52 Az urbárium és a záloglevél átírására azért került sor, mert gr. Esterházy Antal idejében a füredi és arácsi birtokrész zálogbirtokosa előbb Babocsai Ferenc, majd Salomvári János volt. A Vízkelety-féle német nyelvű összeírás szerint Babocsainak Füreden 4, Arácson 5 jobbágytelke volt.
