A Veszprémi káptalan számadáskönyve 1495-1534. Krónika 1526-1558. Javadalmasok és javadalmak 1550, 1556 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 13. (Veszprém, 1997)
Bevezetés VII
A kötéstábla megerősítésére egykor felhasznált, mindkét oldalán teleírt pergamenlap egy bolognai írású kódex töredéke. Ez a munka a 14. század első felében készült, és a kötéstábláról lefejtett lapja kánonjogi szöveget tartalmaz glosszával együtt. Magyarországi használatát bizonyítja, hogy utóbb ráírták: Decretum Mathie regis Hungarieß Ez az utalás valószínűleg Hunyadi Mátyás király 1486. évi törvénykönyvére (decretum mains) vonatkozik, amelynek szövegét Lipcsében kétszer (1488, 1490) is kinyomtatták. Az első lapok sorrendjének felcserélése és egyéb körülmények arra mutatnak, hogy az 1495-ben kezdődő számadásokat nem egy bekötött, üres könyvbe kezdték bevezetni, hanem a papírívekre írt anyagból utóbb formáltak könyvet. Sz. Koroknay Éva 15. századi datálásával szemben a különféle vízjelet (mérleg, kígyó, harang, horgony) tartalmazó papírra írt kéziratot a 16. században köthették be, legkorábban 1518 után, mivel ezen évszám felső részét a 263. oldalon a papír szélével együtt feltehetően a kötéskor vágták le. A kötéstábla mérete 32,5x22, a papírlapoké 31,5x21 cm. A 420 beírt oldal számozása utólagos. Az üres oldalakat, illetve a beírt utolsó két levelet a számozásnál nem vették figyelembe. A reneszánsz kötésű kódex tartalmilag három egységből áll. A messze legnagyobb terjedelmű első rész (1—414. oldal) az 1495-ben kezdődő és az 1534-ben végződő számadásokat foglalja magában. A másodikat (414-420. oldal) egy rövid krónika alkotja. Valamelyik veszprémi kanonok 1535-ben a mohácsi csatavesztésre visszatekintve röviden összefoglalta, mi történt azóta az országban, a szűkebb régióban, mi lett a káptalan birtokaival. Munkáját 1550 táján Hegyfalvi Pál őrkanonok folytatta, aki egészen 1558-ig tárgyalta az eseményeket, a török-magyar harcokat, köztük Veszprém vára 1552. évi ostromát és feladását, a káptalan tagjainak halálát, illetve szétszóratását, továbbá az erdélyi és az európai viszonyokat. Ószövetségi párhuzamokra hivatkozva siratta az országot, Isten büntetésének tekintve pusztulását. Tőle származik a kódex legkisebb harmadik egysége is. Veszprém elfoglalása után Hegyfalvi néhány társával Sopronba került. Ott fejezte be a krónikát, de előbb 1556-ban (immár somogyi főesperesként) összeállította és az utolsó két levél első három oldalára beírta a veszprémi oltárjavadalmakjegyzékét. 7 Forráskiadványunk a kódex három részén kívül, azokhoz szervesen kapcsolódóan és azokat szerencsésen kiegészítve még egy negyedik elemet is tartalmaz. Más forrásból közli a veszprémi káptalan 1550. évi javadalmas kanonokjainak a névsorát. 6 Erdő Péter meghatározása a kifejtett kódexlappal együtt a restaurálási lap melléklete. A kódexlapon olvasható kánonjogi részlet: Clem. 3. 1. 1. 7 A javadalomjegyzéket elsőként közölte Lukcsics: A veszprémi káptalan, 30-34. Az 1556. évi jegyzék fényképe külön szám alatt megtalálható: DF 200609 (Veszprémi érseki lt., 656). Tévesen került ide, hiszen nem középkori forrás.
