Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

3 puszta (déserta) hely volt Alsóörsön. Hét jobbágy minden évben Szent Márton napján összesen 3 1/2 forint cenzust fizetett. Űrnapján 7 kappant és 14 ke3 2 nyeret adtak." 1568. augusztus 17-én Gyulaffy 24 falut adott át utódának, Thury Márton kapitánynak.

33 Az ő idejében készült 1572. évi urbárium szerint Alsóörsön a veszprémi káptalanhoz 10 1/2 egész telek (sessio), a béli apátsághoz 1 egész telek tartozott. A jobbágyok Szent Márton ünnepén 5 forint 75 dénár cenzust fizettek, borból és gabonából tizedet, ezenkívül a kapitány asztalára 5 akó bort adtak. Húsvétkor 110 tojással, úrnapján 11 kappannal és 11 kenyérrel szolgáltak az uruknak. A zsellérek semmit sem fizettek. A káptalannak a szőlőhegyen 3 vagy 4 hold szőleje volt, amelyet a jobbágyok robotban megműveltek. A külső birtokosok a szőleik után a musttizeden kívül egy kappant, két kenyeret és egy köböl zabot adtak minden évben.

34 Ebben az összeírásban megtalálható a Gyulaffy által bevezetett boradó, amelyet a kapitány asztalára adtak, ezért nevezték később asztali bornak (vinum mensale). 1586-ból fennmaradt az alsóörsi jobbágyok név szerinti összeírása. Ekkor Alsóörs (Also Ewrs) helységben a veszprémi káptalan részén Bekes (Bechesd) János, Marthon Máté, Hegyi Ferenc özvegye, Guath Imre, Kalmár Péter, Hegyi Máté, Alsóhegyi Máté, Egyed Péter, Zabó Barnabás, Dómján (Damyan) István, Dacha Benedek jobbágyok, Hegedős Mihály, Kovács Gergely, Nagy Albert, Guath Bertalan, Törek Gergely zsellérek éltek és volt még a részén öt puszta telek. A béli apátsághoz egyetlen jobbágy tartozott: Formádi Péter.

36 A tizenötéves háború után, Keglevics György veszprémi kapitány idejéből, 1615-ből is fennmaradt a veszprémi káptalan részén élő jobbágyok névsora. Ekkor Cser Péter a falu bírája. A faluban élő jobbágyok: Marton Mátyás, Varga Gergely, Guat Péter, Marton Benedek, Török Ferenc, Tott Péter, Dacha János, akik mindenféle munkát robotban végeztek, borból, gabonából, ménekből tizedet, úrnapján egy sertést is adtak. A Keglevics Györgynek járó gabonatized 18 1 7 kereszt gabona és 2 kereszt árpa volt." A veszprémi püspök 1629. december 30-án 10 000 forintért visszaváltotta Zichy Pál győri kapitánytól az elzálogosított javakat. 1630. január 5-én a káptalan újrakezdte működését Veszprémben. 1630. június 13-án Körtvélyesi István kapitánynak még három évre bérbe adták a visszaváltott birtokokat, de Alsóörs földesura, a veszprémi káptalan végérvényesen a falu közelébe költözött. A XVII. század második felének viszonyait tükröző összeírás szerint a falu határában 50 hold szántó, 20 kaszás rét, 540 kapás szőlő, kicsi és csak tűzifát adó erdő volt. A faluban 8 egész 1/4 jobbágytelken kívül 4 nemesi telek volt, amelyeken címerleveles nemesek, armalisták laktak. A faluban egy nemesi kúria volt a Prépost család birtokában. A veszprémi káptalan a roboton kívül 5 fo-