Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

Az összeírásokat községek szerint, községeken belül földesurak szerint hajtották végre, ezért a birtoktörténetre fontos adatokat tartalmaznak. A porták számából nem lehet a lakosság számára következtetni, de vannak az összeírásokban abszolút értékben felhasználható adatok: a szegényekre, zsellérekre, pusztahelyekre, újra telepi tettekre, azonkívül a szabadosokra és az egytelkes nemesekre. Tehát az összeírásokban olyanok is szerepelnek, akik az állami adófizetés alól mentességet élveztek. Ilyen adatok időnként az egytelkes nemesekre, továbbá a nemesek házaira, háznépükre, a községi bírákra (10 porta után teljes, 5 porta után 1/2 porta adómentesség), szegényekre, elhagyott telkekre, felégetett portákra, malmokra vonatkozóak. A zsellérek adókötelesek voltak abban az esetben, ha saját szőlejük volt, vagy a házhelyükhöz föld is tartozott. A földesurakra vonatkozó adatok szerint Alsóörs legjelentősebb földesura a török korban is a veszprémi káptalan. 1544-től 1630-ig a káptalani birtokokat bérbe adták a tihanyi és a veszprémi vár fenntartására. A birtokok bérbeadása idején különböző földesurakat jelölnek meg az összeírásokban, 1548-tól a veszprémi várhoz, 1554-től a tihanyi várhoz írták össze, 1564-től 1612-ig hol káptalani, hol püspöki, de mindenképpen királyi, tehát a veszprémi várhoz tartozó birtok volt. 1613-tól a felsőörsi prépostot írták a falu földesurának, de erre más adatunk nincs. A bakonybéli apátság birtokán rendszeresen egyházi nemeseket (prédialisták) írtak össze. 1534-ben a prédális nemesek 1 porta után adóztak. Az 1548. évi második összeírásban is egy portával szerepel az apátság része, Palota várához tartozott. Az apátság egyházi nemeseit többé nem említik Zala vármegye dicalis összeírásaiban, de egyházi nemesek ezután is éltek a faluban, 1555-ben és 1557-ben öt, 1564-ben és 1566-ban hat, 1569-ben öt portájukat írták össze. Valamennyien a veszprémi egyház nemesei (prediales ecclesie Vesprimiensis), 20 1564-ben a veszprémi püspök igazolta őket a kamaránál. Az egytelkes vagy kúrialista alsóörsi nemesek taksát fizettek, minden egész telek után 50 dénárt. 1542-ben Prépost András egytelkes nemes 50 dénár, László Péter 50 dénár, Egyed Antal 1 forint adót fizetett. 1599-ben és 1600-ban Prépost István egytelkes nemes a testvérével együtt adózott. A felsoroltaknál azonban több nemes élt a faluban, 1618-ban pl. 7 szabad nemes. Botka Ferenc is birtokos volt Alsóörsön egészen 1674-ig, amikor a veszprémi püspök marháinak az elhajtásával 1325 forint kárt okozott, ezért a püspök folyamodására Zala vármegye kiküldöttei lefoglalták tagyoni, vászolyi és alsóörsi jószágait. A végrehajtást Tagyonban végezték, mivel Alsóörsre a török miatt nem mertek kimenni. Alsóörsön 200 forint értékben lefoglalták Botka Ferenc mindennemű porcióját, jövedelmét és hegyvámját, Formódi Péter, Vida 2 1 János, Szili István és Dómján Mihály nevű négy háznyi jobbágyát."