Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XII. Egyházak és iskolák Alsóörsön a XVIII-XX. században (Borbás László-Lichtneckert András)

tokká. A rendelet megalkotói természetesen nem arra gondoltak, hogy a polgári iskolát az elemi népiskolák színvonalára lesüllyesztik, hanem arra, hogy az általános iskola felső tagozata a polgári iskolákat megközelítő színvonalon fog működni. Hogy az utóbbi megvalósuljon, annak olyan iskolák esetében, amilyenek Alsóörs osztatlan népiskolái voltak, több akadálya volt. A rendelet ugyanis az általános iskola bevezetésének olyan tárgyi (iskolaépületek, tantermek) és személyi (tanerők létszáma, szaktanárok) feltételeit írta elő különösen az osztott tanulócsoportok és a felső tagozatban a szakos oktatás tekintetében, amelyekkel Alsóörs felekezeti iskolái nem rendelkeztek. Ilyen esetben a rendelet szervezeti megoldásokkal, tagiskolák, fiókiskolák, felekezeti együttműködő iskolák szervezésével is lehetővé tette azt, hogy egy elemi népiskola általános iskolává válhasson, tanulói általános iskolai végbizonyítványt kaphassanak. Ezzel csak formai megoldáshoz jutottak, az oktatás színvonala lényegesen nem változott. Az általános iskolai reform végrehajtása érdekében az alsóörsi és a lovasi református iskolákat összevonták és a balatonfüredi állami iskola fiókiskolájává tették. Az 1945-ben alapított alsóörsi római katolikus népiskola a felsőörsi római katolikus iskola mint anyaiskola fiókiskolája lett, és igazgatásilag is Felsőörshöz tartozott. Az iskola 1946-ban készült bélyegzőjének felirata már tükrözi az általános iskola bevezetését: „Róm. kat. Altalános iskola, Alsóörs 1946."

44 Az oktatás továbbra is összevont tanulócsoportokban (1^4. és 5-8. osztályok) folyt, a református iskolában Kassai Klára tanító és Rásky László levita tanító, a római katolikus iskolában Hemmert Jánosné tanító, Kemenes Lőrinc kántortanító, Ács Antal igazgató-tanító és Ács Antalné tanító tanított. Az alsóörsi és a lovasi római katolikus gyerekeknek ettől kezdve nem kellett a paloznaki iskolába járniuk.

45 A háború utáni években az iskolapolitika támogatta a kisiskolák létesítését tanyákon, pusztákon, településrészeken. A káptalanfürediek, különösen a fürdőegyesület tagjai megragadták a lehetőséget, és vándoriskolát létesítettek. Megszerezték a vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatását egy „tanyai rendszerű" iskola létesítéséhez Káptalanfüreden. A vallás- és közoktatásügyi miniszter hivatalosan az 118.934/1947. IV. szám alatt engedélyezte a káptalanfüredi vándoriskola, „iskolapótló áll. tanfolyam" működését. Már az 1947/48. tanévben Bécsy Márton örököseinek villájában folyt az oktatás Győry Sarolta állami óradíjátalányos tanítónő vezetésével. A községi elöljáróság előbb 1947ben, majd az örökösök fellebbezése után 1948-ban kiutalta a villa nagytermét a káptalanfüredi iskola részére.

46 Az 1948. évi 33. tc. értelmében 1948 júniusában Alsóörsön is államosították az iskolákat. Az iskolaállamosítás 1948-ban elsőrendű politikai kérdés volt, nagy lépés a kommunista párt egyeduralmának kiépítéséhez vezető úton. 1948.