Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XII. Egyházak és iskolák Alsóörsön a XVIII-XX. században (Borbás László-Lichtneckert András)

Az Eötvös József minisztersége idején elfogadott 1868. évi 38. tc. hozott változást a közoktatásban. Törvénybe iktatták a tankötelezettséget. A gyermekek 6-15 éves korukig kötelesek nyilvános iskolába járni. Az elemi népiskola két tagozatból áll: a mindennapi iskola I—VI. és az ismétlő iskola I—

III. osztályából. Akik nem tanulnak tovább, kötelesek ismétlő iskolába járni. Ezzel együtt változatlanul megmaradnak az egytanítós iskolák sajátos gondjai, amelyek az iskolában folyó osztatlan oktatással állnak összefüggésben. Laszip György tanító 1908. február l-jén összeállított részletes óraterve mutatja 3 5 azt, hogyan szervezte meg hat osztály számára az egyidőben folyó oktatást. Az óratervben 11 és 12 óra között keddi napon torna, szerdai és szombati napon éneklés szerepelt. Délután leginkább olvasás órákat tartottak, szerdán és szombaton folyt az ismétlő iskolai oktatás. A legnagyobb gond mindenütt az iskolaépület és a tanító biztosítása. Alsóörs egyháza és iskolája a filoxéravész idején a történetének a mélypontjára került. A gyülekezet és egyháza elszegényedett, nem tudott lelkészt, tanítót tartani, az iskolaépület romossá vált. Király Gábor alsóörsi kurátor és a presbiterek 1895. április 12-én az egyházmegyei közgyűléshez intézett levelükben megírták, hogy az 1894. évi egyházmegyei közgyűlés a gyülekezetet a felsőörsi lelkész gondozására bízta. Akkor belenyugodtak, mert ezáltal legalább tanítójuk lett. „Most azonban a gyülekezetben az elégedetlenség a legmagasabb tetőpontra hágott: árván hagyott gyülekezetünk pásztor nélkül, tanító nélkül, vallásos életünk hanyatlóban, a templom elhagyatva, harangjaink templomba hívogató szavát havonként egyszer hallhatjuk, gyermekeink elvadulva az iskolától az utcákon szanaszét pajkoskodnak, mert a lovasi népiskola befogadni képtelen őket, taníttó sem ajánlkozik." A gyülekezet óhaja az, hogy az elveszett lelkészi állomást vissza kell állítani bármi áron is. Hajlandók a törvényes minimumut, 600 forintot megfizetni, és azt kérik, hogy oldják fel őket a társítás alól.

36 Az 1895. május 19-én kelt lelkészi díjlevél szerint a lelkész javadalma 600 forint készpénz, természetbeni lakás, melynek javítása és kétszeri meszeltetése az egyház kötelessége. Stóla az egyházkerületi rendtartás szerint. Az 1898. évi lelkészi javadalom 40 forint készpénz, 32 kila, azaz 192 forint gabona, 8 öl, azaz 80 forint tűzifa, a lelkészi földek jövedelme 157 forint, hús, só, faggyú, bor 3 7 ára 32 forint, összesen 501 forint. Nagy Árpád református lelkész és az alsóörsi presbitérium 1896. április 20án a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett levelükben leírták, hogy 1895. január l-jén eltávozott a tanító Alsóörsről. A pályázat és a meghívás eredménytelen volt. Jelenleg a helyettes lelkész végzi a teendőket. A filoxéra miatt teljesen elszegényedett az egyház, ezért 100 forint államsegélyt kértek az alig 300 forintra menő tanítói fizetéshez. Az alsóörsi református elemi iskola vagyoni állapotáról készült kimutatás szerint a ház, a szántóföldek és a felsze-