Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XII. Egyházak és iskolák Alsóörsön a XVIII-XX. században (Borbás László-Lichtneckert András)

tonfüredi interimális prédikátor. 1798-ban lett alsóörsi prédikátor. Meghalt 1823. október 29-én, eltemették október 31-én. Barcza György utóda Szilágyi Lázár János candidatus lett ideiglenesen, ezért gondoskodni kellett rendes prédikátorról. 1824. november 26-tól Csekő Péter a prédikátor, aki Köveskálán 1792-ben született. „Tanulását ott kezdte, Pápán a' cursust elvégezvén és a' grammatica classisban publikus preceptorságot is viselvén, 1817-ben rendeltetett Csajágra oskolarectornak, ahol 4 esztendőket eltöltvén, 1821-ben tótvázsonyi káplánságra hivatott, a' honnan három esztendő múlva a' múlt tavasszal rendeltetett ide rendes prédikátornak." Nagy Lajos 1925-ben Simontornyán született, gyermekként a szüleivel Degré költözött. A pápai teológián végzett. Harmadéves korában Füreden volt exmissióban. 1950-től Kaposszentbenedeken, Nagykanizsán, Fonyódon, Padragon, Somogyjádon, Veszprémben és Füreden szolgált, majd 1956-ban az alsóörsi gyülekezet választotta lelkészének. 1956. május 10-én beiktatták és ettől kezdve a mai napig Alsóörs lelkésze. A református egyházközség gondokának (curator) naplója szerint az iskolára 1788-tól kezdve tett kiadások az épület javításán kívül elsősorban krétára, táblára, vederre, kályhára történtek. Fizettek a Magyar Grammaticára 51 krajcárt, azonkívül a Zsoltárokra. A gyülekezet feladata az iskolai oktatás számára épületről gondoskodni. 1840. április 5-én az alsóörsi református eklézsia szerződést kötött Vischler János veszprémi kőművesmesterrel, hogy az általa csinált és az eklézsiánál hagyott terv és rajz szerint egy „új csinos és állandó bótoskolát" fog építeni 200 váltóforintért és 2 akó borért. Hat évig magára vállalta a kőművesmunka javítását.

24 Az iskolafenntartó kötelessége gondoskodni a tanítói javadalomról, amely készpénzből és természetbeni javadalomból állt. A rektor készpénzbeli konvenciója az 1810-es és 1820-as években rendszerint 20 forint. Ezenkívül hús, fagygyú, só is jár a konvenciójába. 1824-ben 15 font húsért és 15 font faggyúért 12 forintot, 1826-ban ugyanezekért 13 forintot fizetett neki a gondnok. Gondoskodtak a tűzifájáról, rendszeresen elvégezték a javításokat a rektori házon, sar25 júját lekaszálták, kifizették a rektor családtagjainak temetési költségeit. A református zsinatok már a XVII. században foglalkoztak az oskolamesterek kötelességeivel. Az 1612. évi köveskúti zsinat 36. kánonja szól az iskolatanítókról, akik engedelmességgel tartoznak a lelkipásztoraik iránt. Kötelességeiket tartoznak szorgalmasan és hűségesen végezni úgy az iskolában, mint a templomban. Felsorolja azokat a vétségeket, amelyek miatt a tanítókat a hivatalukból el kell távolítani: „Azokat, akik a pajkos paraszt ifjúsággal együtt isznak, pajkos dalokban gyönyörködnek, hanyagok, mértéken túl szigorúak, az iskolán kívül igaz ok és becsületes czél nélkül gyakran kóborolnak, részegesek, hivatalukat illetlen tánczolással lealacsonyítják, rágalmazók, engedetlenek, pa-