Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XII. Egyházak és iskolák Alsóörsön a XVIII-XX. században (Borbás László-Lichtneckert András)

75. Mórocza Ferenc 39 éves, hitvese Bánhorváti Katalin 36 éves, gyermekük: Ferenc 18 éves; 76. Várondi Adám 42 éves, hitvese Torma Zsuzsanna 39 éves, gyermekeik: Sámuel 18, Anna 12, Katalin 10, István 8, János 4 éves; 77. Gyöngyösi Mihály 46 éves, hitvese Sámoli Katalin 38 éves, gyermekeik: István 20, Zsuzsanna 14, Péter 12, Mihály 5 éves; Ezenkívül még összeírtak egy házban három családot: Csizmazia Mihály 52 éves római katolikus, hitvese Horváth Anna 25 éves római katolikus, gyermekeik Anna 4, Mihály 1 éves. Tóth Márton 40 éves római katolikus, hitvese Harmath Judit 36 éves római katolikus, gyermekeik Katalin 13, István 6, Éva 1 éves. Torma Imre 56 éves római katolikus. Az 1951-ben megjelent Magyarország műemlékei c. összeállításban még az olvasható, hogy Alsóörsön van egy református templom „egyetlen homlokzati toronnyal, homlokzatán gótikus nyomokkal. Háromboltszakaszos belső tér, hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres szentély. Épült a XV. században, átépítették 1788-ban".

8 Az ismertető ezenkívül megemlíti még a templom „XVIII. század elejéről" való festett famennyezetét és az egyházközség tulajdonában lévő értékes XVII. és XVII1. századi ötvösmunkákat. Ezek között van egy „török" munka és az anyakönyvben lévő feljegyzés szerint a Kajárra elköltözött Roboz Benedek által 1741-ben az eklézsiának ajándékozott „bádok cziffra tányér", azaz kenyérosztó tányér. 1756-ban Alsóörsön is tanúkihallgatást végeztek a reformátusok temploma ügyében. Ekkor a tanúk bizonyították, hogy Rabutin csapatainak pusztítása után a reformátusok a katolikusok segítsége nélkül építették újjá a templomot. Ez nem is történhetett másképpen, mivel akkor a katolikusok száma minimális lehetett a faluban. Kiss Ferenc református vallású 70 esztendős ember vallotta: „az Rabatin amig által takarodott ezen vármegyén, addigh vették félre magokat, de azonnal haza telepedvén, amint azelőtt volt, mivel elégette a Rabatin, födél alá vették azon templomot és új chorusokat, minthogy ezek is elégtek, csináltanak bele, folytatták az isteni szolgálatot, más újítást pedigh hogy tettének volna rajta valaha, és az pápisták abban concurráltak volna, nem tudgya, nem is hallotta". Rosos Mihály szentkirály szabadj ai nemesember még a templom egyik építőjét is megnevezte: „az Rabatin elégetése után egyedül magok kölcségével, abban éppen nem concurrálván az pápisták, azon formán, amint azelőtt bírták, vették födél alá azon templomot, mégh Veszprémben lakos néhai Ács György lutranus ember zsindelezte".' A tanúkihallgatási jegyzőkönyvben a templom építéstörténetére fontos adatok vannak. Ezek szerint „Rabutin égetése" után a fából készült részeket, a tetőt, a kórusokat és valószínűleg a kazettás famennyezetet megcsináltatták. A műemléki szakirodalom szerint a templomban a karzatok alsó deszkázásán kék