Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IX. A polgári demokratikus berendezkedés felszámolása

nak segítséget. Elkobozták a nyugatosok, az országba 1945. október 31-ig haza nem tért személyek ingatlanait. Alsóörsön kilenc személy ellen indítottak ilyen 13 okból eljárást. A felsőörsi, majd alsóörsi körjegyzők sorsa jól mutatja a magyar közigazgatás helyzetét. Lehoczky Sándor volt körjegyzőt demokratikusan gondolkodó embernek tartották. A Sztójay-konnány idején a zsidókkal szemben pozitív magatartást tanúsított, emiatt állásából elbocsátották. A körjegyzőséghez tartozó három község együtt határozott az ügyében, a rehabilitálását kérte. Lehoczky Sándort végül igazolták, ennek ellenére nem rehabilitálták a közszolgálati pályán, és nem térhetett vissza az állásába.

14 A háború után Dávid Aladár körjegyzőt a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Kommunista Párt járási szervezeteinek kérelmére a járási főjegyző küldte ki Felsőörsre. A nemzeti bizottságok nevezték ki, és a képviselő-testületek erősítették meg. Jegyzői oklevéllel nem rendelkezett. Később a balatonfüredi járási főjegyző 1945. december 31-i hatállyal a körjegyzői hivatal vezetése alól felfüggesztette.

15 A községek nem álltak ki mellette, utóda Galambos Imre lett. Galambos Imre körjegyző elbocsátása a közigazgatás végső megtisztításához tartozott. Az ő hibája valószínűleg az lehetett, hogy vonakodva fogadott olyan utasításokat, amelyeket 1949-ben már kellő lelkesedéssel illett végrehajtani. Fegyelmit indítottak ellene és a vármegye alispánja a szolgálat alól felmentette, rehabilitálására vonatkozó kérelmét elutasították. Az indoklás szerint nem hajtotta végre a képviselő-testületek újjáalakítására vonatkozó utasításokat, a népi szervekkel való együttműködéstől elzárkózott, súrlódások voltak a Függetlenségi Népfront és a jegyző között. 1949. március 11-én a felsőörsi képviselő-testületi ülésen még részt vett, utóda Tax Zoltán lett.

16 4. A népi szervek Az 1945. január 4-én megjelent miniszterelnöki rendelet értelmében az ország településein nemzeti bizottságokat kellett szervezni, amelyeknek a feladata a helyi politikai irányítás, az újjáépítésre való mozgósítás, a fasizmus maradványainak felszámolása, a demokratikus átalakulás megvalósítása, a közigazgatás megtisztítása volt. Kezdetben helyi hatalmi és közigazgatási szervek voltak, amelyek a képviselő-testületek megújítása után politikai szervként működtek, a közigazgatás ügyeibe nem avatkozhattak, mivel a fegyverszüneti egyezmény a magyar polgári közigazgatás visszaállításáról rendelkezett. Az 1945 áprilisában megalakult Alsóörsi Nemzeti Bizottságnak 1945. szeptember 25-én hat parasztpárti, négy kommunista és két kisgazda tagja volt.