Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IX. A polgári demokratikus berendezkedés felszámolása

berendezésében, nagy károk keletkeztek a fürdőtelepi villákban, a strandon, a Horthy Miklós kilátótoronyban és menedékházban és Káptalanfüreden. Három esztendő múltán, 1948. március 31-én Alsóörsön 6 házat még nem állítottak helyre, az alsóörsi fürdőtelepen 29, Káptalanfüreden 32 ház volt lakhatatlan, romos épület. A németek felrobbantották az akarattyai alagutat és a káptalanfüredi hidat, emiatt Budapesttel és Veszprémmel 1946 nyaráig nem volt vasúti összeköttetés. 3. Igazoltatások és B-listázás A lakosságra újabb próbatétel várt az igazoltatásokkal. A tanítókat, közszolgálati alkalmazottakat, iparosokat igazoltatták. Az igazolásokat a Balatonfüredi Járási Nemzeti Bizottság végezte. Az ún. „kisnyilasokat", ha egyéb bűncselekményt nem követtek el, csupán a nyilaspárt tagjai voltak, felmentették vagy legfeljebb feddéssel, a választójogtól való megfosztással büntették. Más volt a helyzet azok esetében, akik a fegyveszüneti egyezmény értelmében feloszlatott valamelyik szélsőjobboldali mozgalomban, szervezetben, pártban tisztséget is viseltek. Kajdi Rudolf volt nyilas községvezető 1945. december 21-től 5 hónapot és 22 napot töltött előzetes letartóztatásban. Kajdi első kihallgatása Juhász Pál irányításával történt, aki a háború alatt a községben tartózkodott, a háború után az Alsóörsi Nemzeti Bizottság elnöke és a Kommunista Párt egyik szervezője volt. Kajdi kihallgatásában nem vehetett volna részt, mivel vele szemben személyes sérelme volt: azzal vádolta, hogy a háború alatt tábori csendőröket és hungaristákat küldött a lakására, el akarta vitetni őt és leányát. Kajdi 1945-ben magára nézve terhelő vallomást tett, amit a tárgyaláson visszavont azzal, hogy 1945-ben Juhász Páltól való félelmében vallott, aki „mint a kommunista párt titkára, mindenkit terror alatt tartott". Mivel Juhászt közben kizárták a pártból, ezért a félelme megszűnt és mert másként vallani. A veszprémi népbíróságon 1946. június 13-án megtartott tárgyaláson Kajdi Rudolfot felmentették a népellenes és háborús bűntett vádja alól. A tárgyaláson a faluból beidézett tanúk vallomásai nagy mértékben hozzájárultak Kajdi felmentéséhez. A bíróság megállapította, hogy 1944 novemberében a képviselőtestület, nem akarván idegen embert Alsóörsre nyilas községvezetőnek, Kajdit távollétében megválasztotta a tisztségre. Kajdi rábeszélésre elvállalta a tisztséget, de nem volt nyilas érzelmű, semmiféle nyilas tevékenységet nem fejtett ki, a községnek ártalmára nem volt, sőt a német és nyilas fosztogatásoknak, amennyire tőle telhetett, ellenállt és a leventék elvitelét is megakadályozta,