Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

A vidéki zsidóság deportálása két falubeli alsóörsi családot érintett. A deportálás áldozata lett az idős Roder család, akik a század eleje óta éltek a faluban, korábban a közbirtokosság bérlői voltak, működésükkel a közbirtokosság a legteljesebb mértékben elégedett volt. Hamarosan rendszeres élmény lett a Budapest, Győr, Székesfehérvár bombázására induló és a Balaton felett átrepülő angolszász bombázók látványa. Nem sokkal azután, hogy a rádióban elhangzott a „Légi veszély, Bácska" vagy „Légi veszély, Baranya" riasztás, hallatszott a repülők moraja, majd feltűntek az angolszász gépek. Általában 2-300 gép, de június 16-án 600 gépet számoltak meg Alsóörsről. Június 14-én Arácsot bombázták, a helybeliek szerint a téglagyárat vették célba, de helyette néhány villa kapott találatot. Ugyanakkor két gép csatázott Alsóörs felett, s a német gép kidobott két üzemanyagtartályt, az egyiket a leventék őrizték a strandon, majd elvitték a csendőrök.

116 Októbertől, Szálasi hatalomra kerülésétől hamarosan a faluban is nyilas községvezetőt kellett választani. Többen beléptek a nyilaspártba vagy azért, hogy a totális mozgósítástól megmeneküljenek, vagy azért, mert valamilyen tulajdonuk elvételével megfenyegették őket. Hivatalosan csak 1945 márciusában az utolsó magyar ellentámadáskor szervezték meg a nyilaspártot.

117 A közbirtokosságnak a háború után igazoló jelentést kellett tennie, mely szerint voltak falubeliek is, akik beléptek a nyilaspártba, de csak azért, hogy „ne kelljen katonának bevonulni", egyébként semmilyen nemzet- és népellenes tevékenységet 1 1 8 nem fejtettek ki. A háború utáni adatok szerint Káldi Ferenc nyilas járásvezető 1944 novemberében Horváth Lajos balatonfüredi főszolgabíróval együtt megjelent a községekben a nyilas községvezetők kijelölése végett. így kerültek Alsóörsre is. A községházán tartott gyűlésen jelen voltak az elöljáróság tagjai. Horváth Lajos főszolgabíró először a jelen lévő Rauscher József mészárost kérte fel községvezetőnek, s amikor nevezett azt nem vállalta, a jelen lévő községi előljárósági tagok Kajdi Rudolf nevét kiáltották, s őt akarták községvezetőnek, nehogy idegen nyilas kerüljön a község élére. Csornai nevű nyilas egyén által a gyűlésre hívott Kajdi először nem akarta vállalni a tisztséget, de egyrészt Káldi járásvezetőnek, másrészt pedig a községi elöljáróság tagjainak rábeszélésére ezt végeredményben mégis elvállalta. Ez alkalommal a tisztség viselésére csak szóbeli megbízást kapott és csak később 1945 februárjában vagy márciusában kapta meg az írásbeli megbízatást is. A későbbi adatok és bírósági tanúvallomások szerint Kajdi semmiféle nyilas tevékenységet nem fejtett ki, a községnek ártalmára nem volt, sőt a német és nyilas fosztogatásoknak, amennyire tőle telhetett, ellenállt. 1945-ben egy százados a leventéket összeszedette és Németországba akarta azokat kivitetni. A leventék elhurcolása Kajdi erélyes tiltakozása folytán elmaradt, amiért hadbíróság elé került, ahol megfelelő védekezése folytán az eljárást ellene megszüntették.

119