Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

kovics-villa (Endrődi-lak) kapujával szemben lévő utat a fürdőtelep bejáratától a fürdőmólóig felkavicsozni, a tulajdonát képező négy fürdőház közül a keleti szélső fürdőházat kijavítani. A közbirtokosságot kötelezte 1 db mentőcsónak és 1 db mentőöv beszerzésére, végül a vízmélységet jelző táblák elhelyezésére. A főszolgabíró a fürdőegyesületet ezzel szemben egyedül a fürdőmóló rendbeho­zására kötelezte. 102 3. Mivel a közbirtokosság nem kívánta saját kezelésbe venni a fürdőtelepet, ettől kezdve kevésbé ragaszkodott Somogyi személyéhez. Néhány eredményte­len kísérlet után Somogyi József az egyik közbirtokossági ülésen bejelentette, hogy hajlandó visszalépni a bérlettől, ha kártérítést kap. Somogyi 1934 őszén kilépett a bérletből, amit a fürdőegyesület tagjai kitörő lelkesedéssel fogadtak, mert így a saját kezelésükbe vehették a fürdőtelepet. A fürdőtelep ügyének ren­dezésében döntő szerepe volt Iklódy-Szabó Jánosnak, aki a közbirtokosság és a fürdőegyesület között közvetített. Az alsóörsi villatelep megalapítói: a Mihálkovics, Petz, Sebők, Kövess csa­ládok tagjai és mások a nemesi közbirtokosságnak 1933. július l-jén írt leve­lükben kérték a közbirtokosságtól a kabinállítási joguk biztosítását, az ingyen szabadfürdő kijelölését, amelyre a Merse-patak torkolata környékét ajánlották. „Fél évszázad óta letelepedett régi villatulajdonosoknak, akik nagy részben közbirtokossági tagok is, és akik tulajdonképpen az egész fürdőtelepet létesítet­ték és a mai napig fenn is tartják, kérjük a további zavartalan fürdést és a rég megszerzett jogokat biztosítani." 103 Damjanovich Lajos egyesületi elnöknek a fürdőtelep működtetésére tett ajánlatát a közbirtokosság 1934. szeptember 2-án kelt levelében elfogadta. A megegyezés feltételei az alábbiak voltak: 1. A közbirtokosság a fürdőtelep kezelését 1934. évi október l-jétől kezdő­dő 12 esztendőre, vagyis 1946. évi szeptember 30-ig terjedő időre Damjano­vich Lajosnak, Iklódy-Szabó Jánosnak, Miklós Ferencnek, Mihálkovics János­nak, Petz Jenőnek és Rády Andornak, az ún. hatos bizottságnak korlátlan ren­delkezési joggal átengedi. 2. A hatos bizottság átveszi kezelésre a fürdőtelepet, valamint a fürdőtelep bővítésének céljaira a jelenlegi fürdőtelep közvetlen meghosszabbítását képező területet a kikötő felé egészen a Séd-patakig. 3. A hatos bizottság leltár szerint átveszi a fürdőtelep berendezéséhez és föl­szereléséhez tartozó összes ingóságokat. 4. A hatos bizottság a fürdőtelep bevételeiről, kiadásairól a saját használa­tára számadásokat vezet. A fürdőtelep jövedelméből a közbirtokosság pénz­tárába az első öt esztendőben évi 100 aranypengőt, az azután következő öt esz­tendőben évi 150 aranypengőt, az utolsó két esztendőben évi 200 aranypengőt befizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom