Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

Az asztalnál egy pesti ember beszélt arról, hogy a faluban is meg kell alakítani a Tanácsköztársaság helyi szervét, a direktóriumot. Feltette a kérdést, hogy a falubeliek kit tartanának jó direktóriumi elnöknek, amire az összegyűltek Dómján Lajos javaslatára egyhangúlag megválasztották a direktórium elnökének Vörös Gábort, helyettes elnöknek pedig Gáspár Lajos cipész kisiparost. A direktórium tagjai voltak: Marton József kőfaragó és Tobak Imre földműves. A megjelentek véleménye az volt, hogy „értelmiségnek is köll lenni" a direktóriumban, ezért lovag Leidl Henrik mérnököt is beválasztották. A direktórium jegyzője Schmiedeg Jenő állomásfőnök lett. A direktórium az ún. Hadnagyházban az Ady Endre utcában működött. A Tanácsköztársaság bukása után, a megtorlástól félve, Vörös Gábor direktóriumi elnök elmenekült hazulról és kilenc nap, kilenc éjjel bujkált az erdőn. Az Égéstető nevű részen egy barlangban tanyázott. Éjjel lejárt a középsoki kútra vízért, a felesége pedig minden délben hozott neki egy megjelölt helyre élelmet és híreket a faluban történtekről. Félelmét fokozta, hogy a sógorát, Bácsi Lajost, egy papkeszi munkást, az ottani direktórium tagját elvitték, valószínűleg Siófokra, s többé nem hallottak róla. Vörös Gábor csak a kilencedik napon mert hazamenni, miután a felesége megnyugtatta, hogy a faluban nem keresnek senkit.

7 A Tanácsköztársaság bukása után Zala vármegye közigazgatási bizottságának rendeletére a főszolgabíró által kiadott körkérdések alapján az iskolaszékeknekjelentést kellett tenniük a tanítóknak a Tanácsköztársaság idején tanúsított magaviseletéről. A faluban lezajlott eseményekről értékes adatok vannak a ref. iskolaszék 1921. január 19-én kelt jelentésében, amelyből kiderül, hogy a ref. lelkész és a tanító között lappangó ellenérzések 1919-ben a falu előtt is megnyilvánultak. Laszip György tanító 1884-ben Cegléden született és a szarvasi evangélikus tanítóképzőben 1904-ben szerzett tanítói oklevelet közismereti tárgyakból és hittanból. Első állomáshelye Alsóörs volt, ahol 1904. október l-jétől működött. Az iskolaszék jelentése szerint Laszip az első vétséget 1919. január 2-án követte el. A lelkész felszólította a tanítót, hogy istentiszteleteken ne a gyerekek padjában, hanem a kántori székben foglaljon helyet. Erre a tanító a templom előtt Ferenczi József, Hamar Gábor, Decsi Károly, Somogyi Sándor, Miskei Károly, Füsth Lina, Simon Eszter, Vörös Lajos iskolás gyerekek előtt durván nekitámadt a lelkésznek, megfenyegette őt („ha puskám volna, mindjárt lelőném"). Ezután leszaladt a faluba, ahol eldicsekedett a tettével („ugye, hogy elbántam vele"). Az iskolaszék az eset ismertetését így fejezte be: „Ez akkor történt, mikor már az országban mindenütt a rendetlenség, rablás, gyilkolás dühöngött és ha bevallottan nem is, tényleg azonban már a kommunizmus uralkodott."