Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

Az alsóörsi halásztragédiák közül az 1783. évi hat halász életét követelte: Csóka Ferenc, Doniján János, Guath József, Mádi János, Mórocza János, Róka János. 1893-ban Dezső János, Kozma Benjamin és Farkas János lelte halálát a 130 tóban. Eötvös Károly nagyanyjának testvérétől, Bozzainé nemesasszonytól hallott az alsóörsi halászok 1828-as tragédiájáról, amit levéltári adatok nem erősítenek meg. Utazás a Balaton körül című kötetében Az utolsó szó Istenhez címmel ír a jégen halászó alsóörsiek tragédiájáról, amit festői képekben örökít meg. Benn a vész által feltört Balaton jegén rekedt halászok számára egy jégtábla a menekülés egyetlen útja. Kinn a parton a falubeliek tehetetlenül nézik apáik, testvéreik, kedveseik vergődését, akiknek a sorsáról a fékezhetetlen, kiszámíthatatlan elemek döntenek. Hullámsírba kerülnek az alsóörsi halászok mind a tizenkilencen, az utolsók a temetőbe menők dalait éneklik. 6. A villatelep kialakulása Az alsóörsi fürdőtelep létrehozását és működtetését néha heves érzelmek, kisebb-nagyobb konfliktusok kísérték, amelyek egyfelől a közbirtokosság és a villatulajdonosok között, másfelől a villatulajdonosok körén belül időről-időre kirobbantak. Ezek a konfliktusok tükröződnek a fürdőtelep történetére vonatkozó iratokban és visszaemlékezésekben is, ezért nincs egységes kép az alsóörsi fürdő- és villatelep múltjáról. Alsóörsre mint a Balaton egyik legkedveltebb pontjára a Veszprémi Független Hírlap hívta fel a figyelmet 1885-ben. „Mert míg Balaton-Füred egy nagyvárosi hölgy, ki mindenkor hidegen s mereven áll előttünk az ő nagyszerű toilette-jében, addig a Balatonvidék több pontja, s nem utolsó helyen Alsó-Örs, mint szerény és kellemekben dús nő az ő szeretetre méltóságával lebilincsel bennünket. A mindinkább apadó Balaton hajdani medrének egy része keskeny földszalagként képez síkságot Alsó-Örsön is, mint egyebütt, mely fokozatos emelkedéssel erdőkoszorúzta szőlőhegyet képez, hintve borteli pincékkel és nyaralókkal, melyekben vidám mulató nép tanyázik télen úgy, mint nyáron. Télen korcsolyák hasítják a tó ezüst köpönyegét; nyáron csónakok szántnak mély barázdákat a sima víztükrön."

131 Mihálkovics Tivadar Endrödi hajlékát nevezte őslaknak, amely mellé 1886 óta építkezett a többi tulajdonos, és lassan kinőtte magát az egész villatelep. A költő levelezéséből kitűnik, hogy ő maga a birtokon álló épületet tanyának nevezte. A Sebők családban élő hagyomány szerint 1886-ban Endrödi is szerette volna megvásárolni a Hets-villát. Valószínű, hogy a vételi szándék meghiúsulása miatt vágott bele a tanya építésébe. Egyik levele szerint a tanya három szobából, vendégszobából, konyhából, kamrából állt. 1887-ben Endrödi Mihál-