Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

vincelléri teendők között megjelennek a filoxéra és más kártevők elleni véde­kezéssel és a szőlőrekonstrukcióval kapcsolatos munkák: a vincellér köteles volt az előírt szőlőmunkákon kívül a vadszőlőalanyokat ojtani, a hiányzó tőké­ket ojtásokkal pótolni. 116 Még évek teltek el, mire a Balaton-felvidék lakossága legyőzte a filoxéra­vészt, sikerre vitte az első szőlőrekonstrukciót. Alsóörs szőlőterülete 1857-ben 213, 1895-ben 33, 1935-ben 97, 1966-ban 128 kat. hold volt, s később sem érte el a filoxéravész előtti területet. 4. A hegyközség megalakulása A filoxéravész következtében nem csak a szőlőművelést, hanem a szőlőhe­gyi önkormányzatot is gyökeresen át kellett alakítani. A szőlőhegyi önkor­mányzat a dézsmaváltsági szerződés megkötésével 1855-ben megszabadult a volt földesúr mindenféle befolyásától, s feladatait az 1855-ben megalkotott, is­meretlen szövegű hegytörvények alapján önállóan látta el. Minden esztendőben megtartották a gyepűjárást, meghatározták a szüret időpontját. Az 1867. május 4-én tartott gyűlésen kiemelten foglalkoztak a szőlővesszőlopásokkal és a bil­lingérezéssel. „Panasz emeltetvén az iránt, miszerint az alsóörsi szőlőhegyben egész elha­rapódzott a szőlővessző lopás. A hegység komolyan elhatározta, miszerint más tulajdonában, a tulajdonos engedelme és beleegyezése nélkül, szőlővesszőt szedni tilos. Meghatározta egyszersmind a hegységi gyűlés, hogy a szőlővessző tolvaj minden egy szál vesszőért egy új forint bírságra ítéltessék. Elhatározta azt is, miszerint ezen hegységi határozat a tekintetes megyei kerületi hatóság­hoz terjesztessen fel, hogy ezen határozat körözés által is érvényre emeltessen. Panasz emeltetett a szőlőkbeni billingérezés ellen. Elhatároztatott, hogy a billingérezés tilos, ugyanazért minden tulajdonos saját szőlejében a billingére­zőt megzálogolhatja. Ezen határozatnak kihirdetése, sőt falragaszokkali körö­zése kimondatott. Panasz tétetvén, miként a szüretelés rendetlensége miatt az iparkodó és szorgalmas tulajdonosok kénytelenek akaratjok ellen is szőlejeket megszüretel­ni, s emiatt nem csak az egyes birtokosok szenvednek kárt, hanem az egész hegység borának értéke jelesen csökkenik. Elhatároztatott, miként jóllehet a szüretelés idejének meghatározása elvileg helyesnek elfogadtatott, mivel azon­ban nevezetesen kevesebb számmal jelennek meg a birtokosok, az e tárgy fe­letti intézkedés egy nagyobb és teljes számú gyűlés idejére halasztatott el, amelyre a birtokosok öt osztrák forint értékű bírság terhe mellett lesznek ideje korán meghívandók." 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom