Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

partján lerakhassa és ott azokat megfaraghassa. A követ vízi úton szállították a Déli Vasút építéséhez.

54 A nemes és agilis közbirtokosság 1861. Szent György-naptól kezdve egy évre 50 osztrák forintért Velty József kőfaragónak haszonbérbe adta a kúthegyi csapásban lévő kőbányáját. Ettől kezdve egymást követik Alsóörsön a kőfaragó Velty család tagjai: 1867. május 27-én Velty Ferencnek 20 osztrák értékű forintért a szegtoroki, id. Lak János-féle bányát adták bérbe, negyedév után azonban kitiltották a bányából, mert nem fizetett. Ezután újra Velty Józseffel kötöttek szerződést a szegtoroki bányára 20 osztrák értékű forintért. 1878-tól hat éves szerződéseket kötöttek a szegtoroki bányára előbb Velty Ferenccel és Jánossal évi 25 osztrák értékű forintért, majd Velty Ferenccel évi 50 forintért. Ha olyan kőre volt szükségük, amilyent a bányában nem találtak, akkor a bányán kívül is összeszedhették a köveket, de a bányagödröket kötelesek voltak betemetni. A bányában építhettek maguknak egy kis hajlékot és megengedték nekik a kőszállítási a Balaton szélén, de a parton szemetet nem hagyhattak. Ezenkívül megegyeztek velük arról, hogy a Középsoki-séden lévő hidat újrarakják.

55 Az első világháború alatt Velty István volt a bérlő. A háború utolsó éveiben Rainprecht Antal vezetésével nagyvállalatot akartak szervezni a kőbányászatra, de a tervből nem lett semmi.

56 A Velty családon kívül egy olasz kőfaragókból álló társaság is megpróbálkozott a kőbányászattal Alsóörsön. A közbirtokosság Toszkani Kázmérnak, Olivier Lajosnak és Adami Jánosnak haszonbérbe adta a templom feletti kőbányát 1885. január 1-től kezdve 30 osztrák értékű forintért. Megegyeztek, hogy a falkő a közbirtokosság részére marad. Megengedték a bérlőknek, hogy egy kis menedékházat építsenek maguknak a kőbányában. Megtiltották nekik, hogy robbantással hasogassák a követ, nehogy a templomboltozat megrongálódjon.

57 A közbirtokosság 1904. március 7-én Fehéri Lajos és Huszti József részére engedélyt adott a Köcsi-tónál bányanyitásra 50 korona bérért és azzal a feltétellel, hogy november l-jén a bányaüreget minden felszólítás nélkül betemetik.

58 A balatoni vasút építéséhez az alsóörsi bányákból is szállítottak követ. 1907. szeptember 16-án Engel D. Lajosnak, a vasútépítési vállalat megbízottjának bérbe adták a kőfejtő bányákat.

59 A halászat jogát, a vízjogot bérbe adták, s ebből a közbirtokosságnak rendszeres jövedelme volt. A halászat bérlőiről összeállított adatsor igazolja Jankó Jánosnak azt a megfigyelését, hogy a Balaton-parti községek pl. „Paloznak vizét az uraság, a veszprémi káptalan, kezdetben a szomszédos csopakiaknak adta bérbe; aztán megjelentek az első zsidó vállalkozók, akik magasabb bért fizettek; de nem értvén kellően a halászathoz, abba belebuktak. Erre helybeli halász, ... vette azt bérbe, míg nem jött Rosenberg, aki aztán nemcsak Paloznak, hanem Arács, Kövesd, Csopak vizeit is kibérelte s modern felszereléssel