Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

Az 1883-ban felfogadott Burján Péter erdő- és mezőpásztor konvenciója: „1-ször. Fizetése lészen az erdő őrzésért 28 forint, mely készpénz a közös kasszából lészen fertályonként kifizetendő, és a Gölyemáli faluföldből fél hold és a malomház és ahhoz járó kert használata. 2-szor. A telek őrzéséért fizetése 1 hold földről 1 kéve eleség, amilyen vetés van a földben, őszi vagy tavaszi vetés, kukoricából és krumpliból két rendnek a termése, amit a gazda jelenlétében szedhet ki. 3-szor. A Somló mögi kertekben levő termények megőrzéséért minden egyes birtokra felszámított káposztafej vagy egyéb terményből illető rész néki kiadatik. 4-szer. Ha valamely marhát kártételből, erdőről vagy mezőről behajtand, minden darabtól hajtópénz 10 krajcár, vidékitől 20 krajcár fizetése lészen." Hiába toldották meg a konvencióját fél hold földdel a Gölyemálban, s megkapta a hajtópénzt is, felbontották a szerződését és Huszti Józsefet alkalmazták helyette.

43 2. kép. A malom, majd csőszhúz épülete és a kertek az 1922. évi kataszteri térképen (Fotó: Zórád Ferenc) 1910. november 27-én a volt nemesi és a volt úrbéres közbirtokosság közösen fogadott erdő- és mezőpásztort. Simon Károly évi fizetése 400 korona volt, amelyből az erdőőri szolgálatért 200 koronát a két közbirtokosság, a mezőőri