Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

1. kép. Alsóörsi húz. Jankó 1902. 199. (Reprodukció: Nagy vári Ildikó) A körorvos székhelye ebben az időszakban Balatonfüreden volt. 1909-ben a balatonfüredi körorvos választásán Alsóörs képviseletében Hetesy Sándor sza­vazott le. A körorvos fizetése 1910-ig községi, attól kezdve állami teher lett, de Alsóörs is fizette a körorvosi lakbér és fuvarátalány arányos részét. 6 A körszülésznő vagy körbába székhelye Felsőörsön volt. 1909-ben a képvi­selő-testület kérte, hogy a községet anyagi helyzetére tekintettel mentesítsék egy újabb szülésznői állás megszervezése alól. A körbába látogatási és fuvar­díját a képviselő-testület állapította meg. 7 A községeket közvágóhíd vagy egymással szövetkezve körvágóhíd felállítá­sára kötelezték. Alsóörsön a közbirtokosságnak volt vágóhídja, emiatt 1909­ben a község a mentesítését kérte a közvágóhíd felállítása alól. A húsvágást ellenőrző székbírót utoljára a mészárossal 1860-ban kötött szerződés említi. Körállatorvos nem lévén a körjegyzőségben, később Róka Lajost kijelölték húsvizsgálónak és elküldték tanfolyamra. Elfogadták a közvágóhídi és hús­vizsgálati szabályrendeletet, megállapították a vágási időt és a húsvizsgálati dí­jakat, amelyekből a húsvizsgálót fizették. A főszolgabíró 1910-ben közölte a községgel, hogy „a Balaton-parti vasút építésével megindult rohamos építkezések következtében a kémények száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom