Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VI. A polgári átalakulás kezdetei (Lichtneckert András)

káptalan jóváhagyása végett. Az 1853. május 13-i és az 1854. május 6-i hegygyűlést is a káptalan felügyelője és tiszttartója jelenlétében tartották.

91 Éppen emiatt is törekedtek a dézsmaváltság mielőbbi rendezésére. 1850 tavaszán Vörösmarty Péter hegybíró több ízben járt a káptalannál a dézsmaváltság ügyében. Ugy látszik, eredményt nem tudott elérni, mert 1850. december 28-án a szőlősgazdák összegyűltek a hegybíró házánál, és Torma József főhegybírót, Raksányi János vicehegybírót, Mórocza Jánost, Vörösmarty Pétert, Tóth Imrét megbízták az örökváltság ügyének folytatásával. A megbízásukat 1851. április 9 3 26-án meghosszabbították. A szőlődézsmaváltság ügyében a döntő lépést 1855-ben sikerült megtenni, amikor a veszprémi káptalan megkötötte a szőlődézsmaváltsági szerződéseket az alsóörsi, csopaki, lovasi, paloznaki, pécselyi és vászolyi szőlőbirtokosokkal. Eltörölték a földesúr részére járó bordézsmát, a szőlőzsúpok és a gyümölcs adását, a szőlőlábak után fizetett cenzust. Alsóörsön a káptalan földesurasága alá tartozó szőlők dézsmájának örökváltsága 4850 pengőforint volt, amit 10 év alatt 6%-os kamattal kellett törleszteni.

94 Leghamarabb az alsóörsi szőlőbirtokosok fizették ki az örökváltság összegét, amit a hegy elöljárósága szedett be. A hegységnek fedeznie kellett a dézsmaváltsággal járó kiadásokat és a szőlőhegy felmérésének a költségeit is, ezért 1858-ban felemelték a kamatot 7%-ra. 1860. november 17-ig a dézsmaváltság a káptalani szőlők nagyobbik részére megtörtént, a hátralékosokat a hegybíró törvényre adta. 1862. április 24-én Tóth Imre alsóörsi szőlőbirtokos, a szolődézsma váltságdíjának kezelője jelentette a hegygyűlésen, hogy a káptalan pénztárába befizette a dézsmaváltság teljes összegét. Elszámolása szerint 1858ig 2490 pengőforintot, 1859-től 1861. december 16-ig 2478 osztrák értékű forintot fizetett be a káptalan pénztárába.

95 A szolődézsma váltsága ezzel csak a káptalan birtokán fejeződött be. Nem ismert, hogy az alsóörsi nemesek mikor és hogyan egyeztek meg a szolődézsma megváltásában azokkal a szőlőbirtokosokkal, akik az ő fundusaikon művelték szőleiket. Egyetlen ilyen eset ismert 1871-ből, amikor Fábián Pálné egy telekfői 1659 n-öles szőlőnek az örökváltsági jogát Fehéri Antalnak 30 pengőforintért eladta.

96 Lehetséges, hogy a közbirtokos nemesek fundusain lévő szőlőknél elhúzódott a szolődézsma megváltása. A szolődézsma megváltása azonnal lehetővé tette a szőlőhegyi önkormányzat polgári jellegű átalakítását. Alsóörsön 1855-ben új hegytörvényeket alkottak/

7 Ezek a hegytörvények a szőlőhegyi önkormányzat szervezetében nem hoztak változást, de nyilván ki kellett belőlük iktatni a földesúri jogokra vonatkozó pontokat. Ennek az alsóörsi hegytörvénynek a szövege nem maradt fenn, de ebből az időből ismert, hogy másutt, így a szomszédos Lovason is új hegytörvényeket vezettek be.