Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

kérdéséről külön tanulmány jelent meg: Lichtneckert András: Szőlőművelés és adózás a balatonfúred-csopaki borvidék területén a XVII-XIX. században. Agrártörténeti Szemle 32. 1990. 51-72. 67. VEML Mórocza család iratai, 1762. 189. 68. VEML Mórocza család iratai, 1762. 189. 69. Demkovicsot a veszprémi helytörténetírás az ún. Veszprémi krónika alapján Veszprém város árulójának tartja. A téves felfogáshoz jó adalék ez az eset, ami bizonyítja, hogy Demkovics Józsefnek milyen jó híre volt a jobbágyok között, s elsősorban rá számítottak a káptalannal szembeni bonyolult úrbéri ügyüknek a képviseletében. 70. Vk. m. lt. Documenta iuris possessionarii. 1761. Csopak 79. 71. Vk. m. lt. Documenta iuris possessionarii. 1761. Paloznak 74. 72. Vk. m. lt. Documenta iuris possessionarii. 1761. Paloznak 74. - Veress D. i. m. 99. A szerző odáig megy, hogy az 1759-1760. évi zavargásokat is a kilenced bevezetéséből eredezteti, (sic) Különös eset, amikor nem a földesúr, hanem a történész adóztat, majd az általa kivetett súlyos adókkal megokolja a zavargásokat. - Uo. 100. a szerző idéz egy panaszlevelet, amelyben a csopaki és a paloznaki jobbágyok panaszkodnak a borkilenced fuvarozása (sic) miatt. Nyilvánvalóan perdöntő lenne egy ilyen panaszlevél a kilenced bevezetése mellett, a dolognak azonban az a szépséghibája, hogy az idézett panaszlevélben (Vk. m. lt. Epp. 1758. Nr. 20.) nincs szó kilencedről! 73. Felhő Ibolya: A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételek. In: A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1957. 220-223. 74. ZML Úrbéri iratok. Alsóörs. Novem puncta 1767. 75. Vk. m. lt. Decimae Fasc. 17. (1779.) 76. ZML Úrbéri iratok. Alsóörs. Novem puncta 1780. 77. A kilencedet jelképesnek tekinthető pénzösszeggel megváltották a káptalan jobbágyai. A bor adóztatásában nem történtek radikális változások, mint ahogyan azt Veress D. i. m. 80. gondolja. Állítása szerint 1768-tól kilencedet is szedtek borból Paloznakon. i. m. 111.Ha az úrbérrendezéskor készült szőlőösszeírást megnézte volna, akkor tudná, hogy annak címe: „Connotatio vinearum decimae obnoxiarum possessionis Palaznak", tehát nincs szó benne kilencedről vagy hegyvámról. A forrás jelzetét megadtuk a borvidék történetéről szóló munkánkban a 81. oldal 8. jegyzetben. - Veress D. i. m. 128. a szőlőbirtokosok sanyargatását azzal fejezi be, hogy a bortized és a kilenced után a hegyvámot is kiveti, annak mértékét is megállapítja „hagyományosan öt vödörben vagy cseberben", (sic) így ismét a történész adóztat, nem a földesúr. Ezt még megfejeli 4 garas készpénzjárulékkal, (sic) Mivel a 99. oldalon egy mérő zabot, egy kappant vagy két csirkét, valamint egy kenyeret is megfizettet hagyományos hegyvámként a jobbágyokkal a szőleik után (amit egyébként a vármegye nem hagyott jóvá!), így lassan az országban a szőlő és a bor után fizetett összes adófajtát ráterheli a Balaton-felvidéki jobbágyokra. - A paloznakiak 1840. évi úrbéri szerződésében ugyan arról van szó, hogy „a jobbágyság az uradalmi tizedet és kilencedet, melyeket eddig természetben adni volt köteles" megválthatja, amiről Veress D. is ír, csak éppen elhagyja a mondat következő részét. A teljes szöveg: „a jobbágyság az uradalmi tizedet és kilencedet, melyeket eddig természetben adni volt köteles, s egy idő olta változó szerződések mellett készpénzben és napszámban bírta azokat az uradalomtur megválthatja. 78. OL Regnicolaris levéltár. Conscriptio regnicolaris art. VII. 1827. ordi-