Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

I. Régészeti korok

Ezeken kívül még meg kell említenünk két éremleletet. Ezek közül az egyik, közelebbről ismeretlen helyről származik, de mindenesetre az Örs falvak területéről. Még a múlt század végén találták a többszáz darabból álló éremleletet. Ezek közül csak kevés jutott a múzeum birtokába. Az arany- és elektronérmék közül 6 darab Nikephoros III. Botaneitész bizánci császár pénzét azonosították be. A többi bizánci éremből néhány több alkalommal, más-más adomanyozók révén került a múzeumokba. 13 darab a veszprémi múzeum tulajdonában van. (8-9. kép) Az említett császár 1078-tól 1081-ig uralkodott, tehát az ennék tulajdonosa csak az ezt követő időkben rejthette el a pénzeket. Nem ismert, hogy ki lehetett az érmék tulajdonosa és milyen kényszer hatására kellett a vagyonát ilyen módon mentenie. Annyi bizonyos, hogy a későbbiek során már nem volt módja arra, hogy a pénzhez újra hozzájusson. Magának az említett császárnak, korábban al-dunai duxnak, több kapcsolata is volt a magyarokkal. Valószínűleg c kapcsolat eredménye volt, hogy unokahúga Géza fejedelem, illetve később király, felesége lett. I. Géza halála után az özvegy visszatért Bizáncba, nagybátyja udvarába. Lehet, hogy a kincs a bizánci udvarban szolgáló valamelyik rangosabb ember tulajdona volt, bár nem zárhatjuk ki, hogy esetleg hadisarcként került az Örsi tulajdonoshoz. Szintén valamelyik Örs területéről származik egy másik, pontosabb lelőhely ' 13 nélküli éremlelet is. Ebben Árpád-kori ezüstpénzek kerültek elő. A felsorolt lelőhelyeken előkerült tárgyi emlékek arra utalnak, hogy területünkön a honfoglalóknak egy kisebb közössége már megtelepedett, míg a telepnyomok alapján megállapíthatjuk, hogy a kora Árpád-korban egy lazább szerkezetű, néhány házból álló, kisebb közösség települése alakult ki. Érdemes röviden kitérni az Örs helynévvel kapcsolatos kutatásokra is. Maga a helynévkutatás, más határtudományokkal együtt, már régóta fontos szerepet tölt be elsősorban a régészetben és a történetírásban. Fontosságát azért is érdemes hangsúlyozni, mivel sok esetben egy-egy területre vagy éppen helységre vonatkozóan semmilyen írott forrással nem rendelkezünk. így csak a több évszázados emlékezet által megőrzött helynevek alapján tudunk következtetni arra, hogy milyen nép élhetett az adott vidéken. Hasonló a helyzet esetünkben is. Maga az Örs helynév arra utal, hogy ezen a területen, feltételezések szerint még az államalapítás előtti időkben, Géza fejedelem idejében, egy törzsi helynévvel jelölt katonai település lehetett, mégpedig a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kabarok egyik törzséről lehet szó.

14 Kétségtelen tény, hogy a magyar hagyomány szerint a hét honfoglaló vezér egyikét hívták Örsúrnak. Kézai a vezérek sorrendjében a negyedik helyen, a Képes Krónika a hetedik helyen szerepelteti. Mindkét forrás szerint Örs vezér a Sajó folyó vidékét szállta meg. Az „Örs" személynévben ritka, ezzel szemben 40 felett van azoknak a helyneveknek a száma a Kárpát-medencében, amelyeknek a nevében szerepel ez az