Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

közbirtokosság fizette. Ezzel szemben 1817. szeptember 17-én a törvénybíró 3 nemes, 2 agilis és 4 jobbágy esküdttel együtt írta alá Baróti Gábor erdőkerülő konvenciós levelét, amelyet a falupecséttel hitelesítettek. A szerződés megkötéséhez a csopaki urasági tiszt beleegyezésére is szükség volt, mivel a konvenció felét a káptalan fizette. 45 Még érdekesebb ilyen szempontból a Lengyel István szabadságos katonával 1818. november l-jén az előzővel azonos feltételekkel megkötött erdőpásztori szerződés, amelyet szintén a falu törvénybírája és esküdtjei írtak alá, de csak a „nemes és agilis renden lévő elöljárói". 46 183 1. május 4-én aztán újra a közbirtokosság fogadja fel az alsóörsi szőlőhegyben lakó Berki Jánost erdőpásztornak fél esztendőre. 1843. november l-jén és 1846. január 15-én azután erdő- és mezőpásztort fogadtak, akinek a konvenciója az erdő őrzéséért 8 váltóforint készpénz, 4 kila rozs, 1 pár új csizma és fajárandóság, a mezei pásztorságért minden hold földtől 1 kéve búza, parlagföldtől 1 garas, fél hold földtől 1 garas, a kisebb földtől ennek arányában, a rét őrzéséért minden holdtól 4 garas.

247 A fentiekből levonható az a következtetés, hogy 1843-ig a falu elöljárósága és a közbirtokosság egyformán eljárhatott egy olyan ügyben, amely igazából a közbirtokosságra és a káptalanra tartozott. Jobbágy esküdtek is aláírhatták a nemesi közbirtokosságra vonatkozó konvenciós levelet, de előfordult, hogy kizárólag a nemes és agilis esküdtek szerepeltek az aláírók között. Hivataltörténetileg igen érdekes az egyik erdei haszonvételre vonatkozó 1827. július 8-án kötött szerződés, amely szerint Keller József palotai zsidó 110 váltóforintért árendába vette az alsóörsi erdőben a szömörcelevél aratását. A szerződésen megtalálható a falupecsét annak ellenére, hogy Mórocza Ferenc perceptor 4 nemes és 1 agilis személlyel együtt a közbirtokosság képviseleté248 ben írta alá a szerződést. Mivel a közbirtokosság bérbe adta a szömörcelevél aratását, ezáltal a helybelieket megfosztotta annak használatától. 1833-ban Horváth Józsefnét és Hamar Józsefné fiát szömörcelevél szedésén érték, ezért 2 és 1 váltóforintra megbüntették őket, azonkívül az akkori bérlő, Szabó Ferenc fehérvári tobakmester részére kártérítést kellett fizetniük.

249 A szömörcét a bőrcserzésnél használták vagy a bőr sárgára színezésére, vagy a szattyánbőr török módra való cserzésénél. A szömörcearatásra jelentkező bérlők személyét egyrészt a közbirtokossággal kötött szerződéseikből (kontraktusaikból), másrészt a perceptori számadásokból ismerjük. Az 1849-ig keletkezett szerződésekben a bérlet összegét váltóforintban adták meg (22/a táblázat). A közbirtokosság perceptorának jegyzőkönyveiből kigyűjtöttük a szömörce bérlőire vonatkozó bejegyzéseket. A bérlet összege váltóforintban és krajcárban (1 v.frt = 60 kr.) van kifejezve.