Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig
nemes emberek 51-en, az contribuens részről pedig 57-en, így mindöszve 108an és ezen apadási előszéna osztályát kezdettük falu végi Szabó Ferencen". 232 Mivel a kaszások száma szerint osztottak házsorszám szerint haladva, ezért a rét hasznában az egyenlő elosztás elve alapján részesültek mind nemesi, mind jobbágyi részen. Később, az úrbérrendezés során a jobbágyok egymás között elfogadták a birtokaránylagos felosztás elvét arra az esetre, ha a jobbágyok és a zsellérek maguk között felosztanák a falu rétjét. 233 1831-ben határoztak arról, hogy a szénaosztályból az özvegyasszonyok is részesülhetnek abban az esetben, ha kaszásokat és gyűjtőt küldenek. „A helységünk közönséges rétje kaszáltatván, az özvegy birtokos nemes társaink panaszt tévén az eránt, hogy ők a nemes részről eddig részt nem kaptak. Gondolom vévén az özvegyasszony társaink panaszát, végeztük, hogy ezentúl vagy éppen most kezdvén, ha kaszásokat idejébe küldenek és gyűjtőt is, tehát az jussokat megkapják. Az ollyan zsellér nemes emberek pedig, akiknek tulajdon birtokjok nincsen, helységünkben szénát nem kapnak." 234 A széna osztályáról hozott határozat utolsó mondata szerint a közbirtokosság kirekesztette a haszonélvezetekből és jövedelmekből azokat, akiknek nem volt birtokuk a helységben. Más korabeli és későbbi adatok szerint a közbirtokossági tagság feltétele a belső házhely volt. A Sósi és a Kermencsi-réten, később a Balaton apadásán termett a falu szénája, sarjúja, amelynek az osztályát rendszeresen feljegyezték. Az osztályt a házak sorrendjében haladva végezték el, de minden alkalommal tíz házat „elugrattak". „Az 1837. esztendőben fölgyűjtés utánn az sósi és kermencsi előszéna, nevezetessen az Balatony apadásonn fölül való részen ezelőtti szokás szerént fölosztatott, de abból semmi fönt nem maradt. Kezdődött az osztály nemes Imre Mihályonn, az jövő 1838-dik esztendőbenn pedig tíz házat az nemes részről elhagyva kezdődik nemes Morotza Lászlónn. Az Balatony apadáson termett szénát pedig különvéve házsor szerént petrenceszámba elosztottuk nemesnek, nemtelennek edgyaránt, elsőbenn is edgy baglyát öszveraktunk, és azt megvette tekintetes Morotza Károly szolgabíró úr 15 váltóforintokon, s azon 15 forintokból füzetődött ki az bor ára, melyet az kaszállás napja estvéjén, minden embernek mérve 1 icce bor, kiadattatott." 235 Ugyanabban az évben a sarjúszéna osztályát így végezték el: „Kermencsen termett sarjúszénát az apadáson fölül levőt még lábán eladtuk tekintetes Veszprém vármegyei szentkirályszabadi lakos nemzetes Bartza esküdt úrnak 70 váltóforintokért, az apadáson lévőt pedig mind az Sósonn, mind Kermencsen még lábánn létébe az részeknek minéműségéhez képest lánccal mérve minden házhoz kiosztottuk, és ennek osztását kezdtük Baroti házonn. NB Jövő 1838-dik esztendőbenn pedig az apadási osztály kezdődik ifjú Morotza Josefen. Az sósi 1837-diki sarjút, az apadásonn fölyül lévőt még lábánn lé-