Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

és a nemesi öntudat kifejlődése. Az országgyűlési költségek, a politikai jogok gyakorlása, a napóleoni háborúk idején a nemesi felkelések Alsóörs nemesei számára közös jogokat és kötelezettségeket jelentettek. Jól mutatja ezt, hogy a közbirtokosság jegyzőkönyvének felvétele idején a közbirtokosság iratait milyen csoportosításban helyezték el, és milyen ügyeket kellett írásban vezetni a jegyzőkönyvben: 1. A felsőörsiekkel való határperre tett kiadások az 1813-1817. évekből. 2. A subsidiumra, országgyűlésekre, Ludovica oskolára, Magyar Múzeumra tett kifizetésekről szóló levelek, nyugták 1796 és 1817 között. 3. Alsóörs határaira vonatkozó bizonyságlevelek (testimoniales), tanúkihallgatási jegyzőkönyvek (inquisitionales) és határjárások (metales). A legkorábbi 161 l-ben, a legutolsó 1800-ban kelt. 4. A nemesi közbirtokosság perceptorainak vagyis gondviselőinek a közös gazdálkodás hasznából eredő bevételeikről és kiadásaikról való számvételek.

203 A nemesség iratait a nemesség ládájában őrizték. Volt egy kisebb és egy nagyobb láda. A kisebb láda pléhe igazításáért 1846. január 8-án 36 krajcárt fizettek.

204 A nagyobb ládához 1844. december 13-án pléhet, siltet, rézgombokat és két pár rézsarkot vettek, 1845. január 14-én pedig a ládához való fenyődeszkáért, a csináltatásért és a kovácsnak „fogódzó" vasért fizettek összesen 12 forin205 tot. J A nemesség ládájában őrizték a levéltárat. Az Aprósi-földek lovasi és alsóörsi részre való kiméréséről szóló levelet 1837-ben a nemesség ládájában helyezték el. A levéltár nyilvánosságára utal, hogy a ládában elhelyezett levélhez hozzáférhettek a közbirtokosok, hiszen ekkor azt írták, hogy aki a levelet „pontról pontra meg akarja visgálni, az nemesség ládájában megtalálhatja".

206 A nemes és agilis közbirtokosságnak nem volt saját pecsétje. Ha mégis szükség volt pecséthasználatra, akkor a falupecséttel hitelesítették az iratokat. A nemes és agilis közbirtokosság jegyzőkönyvét két oldalról kezdték vezetni 1817-ben. A közbirtokosság jegyzőkönyvének egyik oldalán kezdődnek a jegyzések, határozatok, árendásokkal, konvenciósokkal kötött szerződések és számadások. A pénztári naplónak megfelelően vezetett részletes számadások 20 7 1831-től kezdve a kötet másik oldalán találhatók. Ebből kiviláglik, hogy 1831-ben a közbirtokosság is kisebb reformot hajtott végre az ügyvitelben, ugyanakkor, amikor a törvénybíró is a faluéban. S ez itt is Fábián Pál működéséhez kötődik, aki 1831 és 1837 között a közbirtokosság perceptora, 1831. november l-jétől 1833. november 1-jéig a falu törvénybírája, 1837. november 1jétől fizetett, korábban fizetés nélküli jegyzője volt. A nemes és agilis közbirtokosság közgyűléseit rendszerint a perceptor házánál tartották. Egy esztendőben a szükségnek megfelelően több közgyűlést is tarthattak, de egyet mindenképpen kellett a perceptori számadások ellenőrzése és az új perceptor megválasztása vagy a régi perceptor megbízásának meghosz-