Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig
10. Ifjú Hetesi Istvány ellen az a panasz tétetett bé, hogy az korcsmában káromkodott, mely reá is bizonyodott. Azon panaszra Hetesi Istványt törvény eleiben idéztük s megbüntettük egy váltóforintra, ígérvén magát arra, hogy ha ennekutánna még ilyen panasz jönne reá, tehát ő mindenkor alájja adja magát az büntetésnek, minden ellene mondás nélkül. 11. Nemes Morotza Péter panaszt tett Dobosi Péterné Hetesi Susanna ellen, hogy egy tyúkját befogta, ezen panasz így végződött el: Azon panaszra Dobosi Péternét szemre bírván, el nem válalta, Morotza Péter pedig bizonyságot álíttani nem tudott, és így bizonytalan lett a történet, hanem esküvésre kénszerítettük, hogy a lopás eligazíttasson, és így a két hét eltelve, Dobosi Péterné megesküdött, az kéttség így igazíttatott el. 12. Most Also Őrsön tartózkodó Vas Péter molnár, különben mostanába kőfaragó, panaszt tévén ugyanitt lakos Tékli Josef kőfaragó ellen, hogy ő napszámi munkájját kérni menvén, minthogy nálla dolgozgat kőfaragó munkát, Tekli Josef pedig anélkül, hogy fizetett volna Vas Péternek, kitaszigálta házából és csizmájával agyba-főbe verte, és házától eligazgatta. Vas Péternek azon panasszára kőfaragó Tékli Josefet szemre bírván, a dolog és a verekedés Szekeres Ferenc bizonyítása után bébizonyodott, és Tékli Josefet 2 forint büntetéssel az elöljáróság megmarasztotta. Az 1838-dik esztendő Mindenszentek napjától fogva való panaszok és végzések így következnek 1. Itt lakos kőfaragó Tékli Josefné ellen panaszt tévén ugyanitt lakos Pintér Josefné, hogy őtet megtaszigálta és rút mocskokkal illette. Ezen panaszt megvisgálván az elöljáróság, úgy nyilatkozott ki a vétek, hogy egymásnak megfizettek a mocskos beszédekkel és mi, egyszeri vétkeket elengedvén, megpirongattuk érte. 2. Veres berényi Kun Péter Hamar Istvány ellen panaszt tett az eránt, hogy nálla lévén atyafiságos barátságba, reggeli eljövetelekor egy puskát ellopott az házától, mely ugyan elősször az édesatyjoké néhai Hamar Istványé volt, melynek megigazíttásáért Kun Péter, mint vei, költött 3 forintokat, s ez ideig azért tartotta magánál a puskát. Ezen panaszra ifjú Hamar Istványt bíró eleibe idéztük, és őtet mint tolvajt, ki az házat alattomossan meglopta, sógorának tudtára nem adván, hogy elhozza a puskát, megbüntettetett 2 forintra váltóban, a puskát pedig visszaadta sógora, a 3 forint lefizetéssel, melyet reá költött sógora.
