Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

elsősorban lévőknek, mellyek Somosi, Középsoki, Szegtoroki, Kiss réthi, Somlyótűi dűlőkben feküsznek, kétszeres búza termőknek s közép sorbélieknek, Csorda úti, Hosszú suatagi és Kerékmegyei dűlőkben pedigh köveseknek, égeményeknek s terméketlenyeknek s utolsó sorbélieknek tartyuk, s földcinket állandóssan bírjuk. 6. Az urbárium előtt sem száma, sem bizonyos rendi nem volt szolgálatunknak, hanem amidőn parancsoltattunk az szolgálatra, mindenkor előlállottunk. Az marhás szolgálatot ki négy, ki két marhával tette, az járásnak kelésnek ideje pedig azon időben az napi számhoz be nem számláltatott. Az szántást a' földnek erőssége miatt közönségessen négy marhával szoktuk tenni. 7. Az urbáriumnak bejövetele előtt kilencedet semminemű termésbül nem adtunk, hanem tizedet egyedül, miulta pedig az urbárium bejött, mind a' tizedet meg köll adnunk, mind pedig az kilencednek megváltásáért általlyában nyolc forintot fizetni kénteleníttetünk. Ezen a' tájon hogy az kilencedbéli adózás szokásban lett volna más földesuraságnál, nem tapasztaltuk. Az második kérdésre tett feleletünkben előlszámlált adózásinkon kívül semmit mást földesuraságunknak nem adtunk. 8. Ezen helységben a N. Káptalan részirül két zsellérhely vagyon puszta appcrtinentia nélkül, mellyek pusztán s épület nélkül állyanak, most senki sem bírja. Egyik, melyben Kovács Ferenc, másik, melyben Lengyel István lakott. Kovács Ferenc háza elpusztulásának lehet hat esztendeje, Lengyel lstványénak pedig egy esztendeje, akik is azon okbul hagyták el házaikat, mivel előbb készpénz árendát adván, azután 18 napi szolgálatra akarta őket az uraság venni, mellyet is föl nem vettek. Tallián Gábor úrnak részirül is egy puszta hely vagyon, mellyen néhai Kovács Ferenc lakott, lehet két esztendeje, hogy elpusztult, föntírt Kovács Ferenc kihalván belüle, melynek is appertinentiáit Kovács Péter bírja az belső házhellyel együtt. 9. Kivévén Csóka Jánost, Tótth Mártont, Csizmazia Mihályt, Bakonyi Antalt, Póczai Ferenczet, Farkas Pálnét, Komáromi Istvánt, Póczai Istvánt, Hollósi Jánost, Szentes Mihálynét és Vörös Jánosnét mint szabadmenetelűeket, töbnyire minyájan örökössek vagyunk." Az új úrbéri tabellában helyesbítették az úrbéres földre vonatkozó adatokat. Míg a káptalan részén az 1779. évi összeírás szerint 13 félhelyes és 2 negyedhelyes jobbágy volt, addig az 1780. évi úrbéri tabella szerint egy 5/8 helyes, három 4/8 helyes, kilenc 3/8 helyes, két 2/8 helyes és egy 1/8 helyes jobbágy volt, ennek megfelelően többségüket 1780-tól kevesebb szolgáltatás terhelte. Az 1780. évi úrbérrendezés az úrbéri szolgáltatások alapját képező úrbéres föld és a földesúri szolgáltatások megállapításával szabályozta Alsóörsön a jobbágy-földesúri viszonyt. Évtizedekkel később az örökváltsági szerződések megkötésekor ennek az úrbéri tabellának az adataiból fognak kiindulni.