Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

Az úrbéri szabályozást követően 1779-ben a káptalannak Alsóörsről származójövedelmei a következő módon alakultak. A káptalannak 13 fél- és 2 negyedtelkesjobbágya és 12 zsellérje volt Alsóörsön. Közülük Veres István ispán nem adózott. A jobbágyok és a zsellérek fejenként 1 forint füstpénzt vagy cenzust fizettek, összesen 26 forintot. A féltelkesek 1/2 öl fát, 1/2 icce vajat, 1 kappant, 1 csirkét, 6 tojást adtak a földesuruknak évente, ennek arányában a negyedtelkesek is, így a káptalan összesen 6 2/4 öl fát, 6 2/4 icce vajat, 13 kappant, 16 csirkét és 102 tojást kapott Alsóörsről. A természetbeni kilenced helyett a jobbágyok 8 forintot fizettek. Összesen 819 napi gyalogrobotot teljesítettek, 64 napot 12 forinttal megváltottak. Az uraság a mészárszékárendából 8, a kocsmaárendából 10 forintot kapott, azonkívül a borjúváltságért 32 1/2 dénárt, egy kert bérlete után 1 forintot, szőlőláb cenzusért 8 forint 45 dénárt. Ezenkívül borból és mindenféle eleségből tizedet kapott és rendszeres jövedel7 5 me volt a hálója után is. Alsóörsön és a káptalan Balaton-felvidéki falvaiban 1780-ban megismételték az úrbéri szabályozást. Ennek oka minden bizonnyal az volt, hogy a jobbágyoknak az 1767. évi úrbéri szabályozáskor több földet és rétet mutattak ki, mint amennyi a valóságban volt nekik, ennek következtében több szolgáltatás is terhelte őket. Újra elvégezték a kilenc kérdőponttal kapcsolatos tanúkihallgatást. Ekkor a jobbágyok az előzőnél részletesebb és egyes pontokban eltérő válaszokat adtak a kilenc kérdőpontra. Az 1780. május 6-án tartott tanúkihallgatáson Dómján Péter öregbíró, Róka János, Vörös Pál, Vörös Péter, Guath József, Guath Pál, Szabó István, Szabó Mihály, öreg Dómján János, ifjú Dómján János, Szabó János káptalani jobbágyokon kívül Kovács Péter, Tallián uraság embere is részt vett. „1. Minekelőtte ezen mostani urbárium 1768-dik esztendőben behozattatott, nékünk ugyan írásban urbáriumunk azelőtt nem volt, s ki sem adattatott, hanem némely szolgálatoknak s adózásoknak módgya az földesuraságnál írásban foglalva lévén, az szerént kívánta ezen urbárium előtt tőlünk az szolgálatot és adózást, mely mikor kezdődött, arra nem emlékezünk. 2. Jóllehet az mostani urbáriumnak behozásakor tett feleletben 1727-ik esztendőbéli némely contractusrul vagyon emlékezet, mindazáltal az minálunk nincsen, s tudtunkra írásban nem is volt, hacsak az földesuraságunknál nem találtatik. Ezen mostani urbárium előtt mindazáltal egy-egy félhelyes gazda ezen helységben készpénzt 4 forintot, egy meszöly vajat, egy ludat, két csirkét, 10 tojást adott különössen, közönségessen pedig két megölő sörtést, egy borjút vagy ezeknek árát készpénzül. Mégis három akó asztali bort szoktunk adni, ezenkívül szolgálatot is tettünk, melynek száma nem volt. Mikor kezdődött ezen föllyebb előlszámlált adózásnak s szolgálatnak módgya, arra nem emlékezünk, sem hogy ezelőtt más lett volna, nem tudgyuk, az zsellérek pedig hol