Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

hogy szántóföld és rét volna az parochiához. 3. Tudja, hogy a prédikátor búzáját az falu betakarván és elnyomtatván adta prédikátor kezéhez, melyet el is költött. 4. Tudja, hogy falujul fogták pártját. Tudja azt is, hogy vámosi prédikátornak felesége után volna másfél hold szőleje alsóörsi hegyen és hogy ugyanott bizonyos szőllőket vett légyen Szegedi familiátul." Az 5. tanú Mórocza Imre 33 éves nemesember ezt vallotta: „1. Tudja, hogy Bátorkeszinek három hold pénzen vett szőlleje vagyon, öröke mennyi legyen, nem tudja. Kun prédikátornak is vagyon két hold szőleje az atyafiakkal osztatlan. Vámosi prédikátornak is, Alistali Istvánnak azon alsóörsi hegyen Acsádi uramtul kétszáz talléron és más rendbeli husz forinton vett szőlleje. Szentgáli prédikátornak is Veszprémi Nemes Káptalan földjén tiz tallér érő egy hold szőlleje. A többiről mint az előző tanú. 2. Tudja, hogy prédikátor házához vannak szántóföldek, rétek. 3. Mint az előző tanú. 4. Falujul fogták pártját prédikátornak, nemese úgy, mint parasztja." A 6. tanú Dómján Mihály 70 éves káptalani jobbágy az előzőekhez hasonlóan vallott. A 7. tanú Prépost András körülbelül 100 éves alsóörsi nemesember, a 8. tanú Szabó Mihály 50 éves káptalani jobbágy és a 9. tanú Egyed János 55 éves káptalani jobbágy a maguk prédikátoráról semmit sem tudtak, főleg szentgáli, vörösberényi, vámosi, veszprémi prédikátorok alsóörsi szőleiről beszéltek. Alsóörs XVII. századi lelkészei közül ismert még Gál Imre, aki 1641. február 3-án született Veszprémben, s 1666-1668-ban a pápai református főiskola rectora, majd felsőörsi, 1683-ban alsóörsi lelkész, aki jelen volt 1692-ben egy alsóörsi szőlőadásvételnél mint az alsóörsiek prédikátora, tehát hosszabb ideig működött Alsóörsön. A felesége Prépost Katalin volt, négy gyermekük neve ismert 1701-ből: Péter, János, Imre és Rebeka.

238 A török kor végének állapotait tükröző német nyelvű összeírás Alsóörsre vonatkozó része azzal zárul, hogy a lakosok valamennyien kálvinisták: „Sindt alle dess Calvinischen Glaubens."

239 A Balaton-felvidéki magyarság fennmaradását is szolgálva, a református egyház a hódoltság peremvidékén gyorsan terjeszkedett. Sőt, nemcsak a hódoltság peremvidékén, hanem a hódoltságban is, összeköttetést teremtve az ország szétszakadt részeiben élők között. 13. A török kiűzésétől a szatmári békekötésig A török elleni felszabadító háború idején egy alkalommal a lakosság elmenekült a faluból, aminek az emléke 70 év múltán is elevenen élt az emberek emlékezetében. Az 1756. évi tanúkihallgatás során Könczöl András 86 éves veszprémi református ember az édesatyjától hallottak alapján vallotta: „a töröknek Bécs alá lett fölmenetele előtt enyéhány esztendőkkel az tatár is kiütvén ezen deutralis és több Balaton mellyéki helységekre rabolni, amigh ezen pogán