Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

ládok történetében lenne igazán megragadható. A gazdátlanná vált szőlőknek a müvelésbe vétele két módon volt lehetséges. Legtöbbször a földesúr gondoskodott a parlagszőlő megmunkáltatásáról, ilyenkor elvégeztette a parlag becsüjét és „feladta" a szőlőt a megművelésére vállalkozónak. Ritkán előfordult az is, hogy valaki egyszerűen munkálni kezdte a gazdátlan szőlőt, s később megszerezte és írásba foglaltatta a földesúr hozzájárulását a szőlő birtoklásához. A parlagot munkába vevő személy részére természetesen kedvezményt adott a földesúr, amelynek időtartamát a legtöbb esetben nem írták bele a szőlők feladásáról kiadott levelekbe. A káptalan a szőlők termőre fordulásáig adott kedvezményt a parlagot megmunkálók részére. Egyetlen esetben, egy 1695-ben kelt szőlőlevélben szerepel a kedvezmény időtartamának meghatározása. Ekkor vitézlő (strenuus) Tóth János olyan parlagszőlőt kapott a káptalantól művelésre, szőlővé alakításra, amely 14 éve munkálatlan volt, s ezért az idők folyamán cserjéssé és erdővé változott. Tóth Jánosnak három év állt rendelkezésére ahhoz, hogy olyan szőlőt létesítsen, amelynek a terméséből a negyedik esztendőtől kezdve a többi szőlőbirtokoshoz hasonlóan bortizedet tudott adni a kántorkanonok részére.

119 A jogilag szőlőhegynek tekintett Promontorium területét nem csak az erdő irtásával növelték, hanem 1676-ban kivételesen előfordult az is, hogy a káptalan egyik jobbágya, Szabó András részére a jobbágy helyhez tartozó két hold földön engedélyezte a szőlőtelepítést azzal a kikötéssel, hogy a jobbágy nem szakíthatja el a szőlőt attól a háztól, amelyben lakik. (Tali tarnen conditione..., quod ... nec idem Andreas Szabó, aut consors eiusdem ... eandem vineam ab eadem domo colonica

Ii... divendere et abalienarepraesummant et valeant.) A veszprémi káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvei és más források alapján az alsóörsi szőlőhegy XVII. századi ingatlanforgalmáról összeállítható táblázat a többi Balaton-felvidéki szőlőhegy hasonló forrásanyagával való összehasonlításban kiemelkedően gazdag adatbázist ad nem csak a szőlőhegyekről, a szőlők elhelyezkedéséről és vételáráról, a nemeseknek (N.), jobbágyoknak és a vitézlő (strenuus) rend tagjainak a jogügyleteiről, hanem a külső birtokosokról és a falu lakosságáról is. A táblázatban a szőlők vételára magyar forintban (m. forint) vagy tallérban van megadva. A szőlőhegyek nevét betűhíven közöljük. A szőlőbirtokosok lakóhelyére, státusára vonatkozó adatokat csak abban az esetben közöljük, ha azokat az eredeti forrás tartalmazza. Más Balaton-felvidéki települések (Csopak, Lovas, Arács, Füred stb.) ingatlanforgalmára vonatkozó forrásanyag feldolgozásával képet fogunk kapni a borvidék török kori ingatlanforgalmáról. A káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyveinek első kötete eredetben nem maradt fenn, ezért a másolatból és a segédletekből állítottuk össze az 16351651. évi bevallásokat. A keresztény naptárhoz igazodó keltezéseket feloldottuk, és a bevallásokat az adásvételek időrendjében közöljük.