Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Ötödik rész - A polgárosodás útján
az 1924-1925. tanévben 27 fiú és 19 leány, valamint 32 ismétlő (18 fiú és 14 leány) volt a létszám; az 1928-1929. tanévben 31 fiú és 23 leány (valamint 19 ismétlő: 10 fiú és 9 leány) járt iskolába. 1929. szeptember l-jével Csendes Gyula nyugdíjba vonult, s Venczlik László kántortanító került választással a felsöörsi r.katolikus iskolához. A 26 esztendős kántortanító - 1939 nyaráig tanított a községben, s egy 1937. április 14-én kiadott minősítés szerint: „Venczlik László tanító fellépése nyugodt, beszéde higgadt, jó módszerrel eredményes munkát végez." A tanulók létszáma évről évre gyarapodott: az 1934-1935. tanévben pl. 46 fiú és 51 leány (valamint 31 ismétlő: 19 fiú és 12 leány) járt az egy apró tanterembe. 1937 márciusától bővült a katolikus iskola tantestülete: Venczlik László kántortanító mellé alkalmazták a 27 éves Varga Eszter tanítónőt (évi 750 pengő fizetéssel). 334 Az 1930-as évek első felében többször szóba került egy új és korszerű elemi iskola építése. Az építkezésre - Horváth Lajos prépost szorgalmazására - 1936. augusztus 10-től került sor. Az új iskola a Szent Imre utcában, a Lőrincze-féle telken - 500 négyszögöles területen - épült fel. Csak a telek ára 1100 pengő volt. Az építkezéshez a kormányzat 5000 pengős államsegéllyeljárult hozzá. A tervezést és a kivitelezést a veszprémi Szloboda Sándor vállalkozó végezte el, igen jó minőségben. Az épület 1937 márciusára elkészült, s a prépost áldotta meg ünnepélyes szertartással. Eredetileg - 1948-ig - a jelenlegi épületnek csak a nyugati szárnya állt: egy 10x6,3 méteres tanterem és egy 4x3 méteres szertár. Az épület keleti szárnya több mint tíz évvel később - 1948-ban - épült fel. 335 Sajnos, a község töredékesen fennmaradt iratai az eseményt nem örökítették meg. A szórványos közigazgatási anyagból csak a községi képviselőtestület - 1937. november 6-i - névsora maradt meg napjainkra. Az elöljáróság állt: Pálffy Sándor községi bíróból és Somogyi Lajos körjegyzőből. Községi képviselőtestületi tagok voltak: Galambos István, Bagi Gábor, Bartl Kálmán, Horváth Ferenc, Sebők Nándor, Csapó Károly, Vass Ferenc, Spitzer Dezső, Steiger András, Rásky Imre, Gáty Ferenc, Steiger Mihály, Kiss Károly, Pohl Ferenc, Pozsgai József, Angyal Vendel, valamint a fent említett községi bíró és körjegyző. Horváth Lajos prépost 1938. december 19-én este 18 óra 30 perckor hirtelen, szívgörcs-szerű tünetekkel - elhunyt. A felsöörsi temetőben temették el, ahol síremlékét ma is gondozzák. Utódául dr. Justh Istvánt (1897-1971) nevezték ki, aki anyai ágon (édesanyja gróf Batthyány Mária volt) a nagy kegyúri család tagja volt. Az első világháborúban mint tüzértiszt szolgált, s csak ezt követően lépett papi pályára (1927-ben szentelték fel). Préposti kinevezése előtt Háromfán volt plébános. Új hivatalát azonban csak 1940-ben foglalta el. Egy 1939. március 28-án kelt irat szerint Felsőörsön a község által iskola továbbra sem volt, csak a r.katolikus és a református iskola működött. Venczlik László kántortanító 1939-ben távozott az iskolától (Veszprémben folytatta pedagógiai munkáját). Helyét Békefi Aladár (sz.: 1911. Romand) népiskolai kántortanító vette át.
