Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

ban idősebb nő csontváza nyugszik — írta az ásatási naplóba Tóth Sándor -; a szövetmaradványok a bordáknál, a karokon, a kezeken, a medencén, kisebb mértékben a lábszáron és a lábak között maradtak meg nagyobb összefüggő darabokban. A jobb térd környékén egy világosszürke, koron­golt tál peremtöredéke került elő..." Egyidejűleg a toronyaljban is folyt a feltárás. A lefaragott padka szintjétől számított 141 cm mélységben előke­rült a 18. sz. sír, körülötte egy korábbi sír félrerakott csontjaival. A váz alatt végig fekete elszíneződés mutatkozott, összefüggő szövetmaradvá­nyokkal és egy halotti vánkos 4 db fémszálas bojtjának maradványaival. Február 4-én Frech Miklós - a keszthelyi Balaton Múzeum munkatársa ­megállapította a 17. sz. sír halottjáról, hogy a rajta talált szövetmarad­vány két rétegű: ruha és felette szemfedő. A csontváz bolygatott volt: a fej természetellenesen hátrabillent, a mellcsont kettétört. „Valószínű, hogy a sírlap (ismeretlen korban történt) felemelésekor a holttest nyakáról vala­mit (nyakéket? - Szerző) letéptek!" Február 6-án az északi sekrestyében is sírkőlap bontakozott ki a barokk padlózat alatt. A sírkő eredetileg a padló­szint fölé emelkedett, mert a középkori terrazzó-padló öntött anyaga fel­kapott a sír Ny-i zárókövére. A terrazzót helyenként vékony, igen erős fa­szenes réteg borította, valamiféle égés vagy tűz maradványai. Még a sír­kőlap felvétele előtt - február 10-én - az északi sekrestye EK-i sarkában, a fal alapozása alatt, újabb olyan sír került elő, amely a templom építésé­nél korábbi volt. Ugyanezen a napon a toronyaljban - a bejárat előtt - egy kváderes sírüreget találtak, benne két - különböző korban eltemetett kis­gyermek, illetve csecsemő maradványaival. (21. sz. sír). Február 26-án megkezdődött az északi sekrestyében lévő sírkőlap felemelése. A kváde­rekből épített sírüreget teljes egészében laza törmelék töltötte be. A sír­üreg K-i végében egymásra hányt köveket és csontokat találtak (22. sz. sír). Március 2-án feltárták a 22. sz. sírt. A váz erősen bolygatott volt, de lényegében egyben maradt. Megfigyelhető volt, hogy a tetem nyakáról itt is letéptek valamit (nyakék? - Szerző). A sírrabláskor a holttest még egy­ben lehetett, mert a koponya elmozdításakor a gerincoszlop is ugyanabban az irányban elmozdult. A sírüregben megtalálták a - szorosan besüllyesz­tett - fakoporsó maradványait is. A sír végébe dobott medence helyén - te­hát a halott csípőjének magasságában - egy zöld-fehér-kék színű üveg­pasztából készített tőrmarkolatot találtak: rajta - egyértelműen román kori ízlésnek megfelelő - figurális és növényi díszítésekkel. Annak ellené­re, hogy a sírban egy II. Lajos kori (1516-1526) csehországi veretű ezüst­pénzecskét is találtak (amely talán a sírrabláskor került a csontok közé), a régészek arra az álláspontra jutottak, hogy a 17. és 22. sz. sírok igen kora­iak, a XIII. századi temetkezésekből maradtak meg. A sírt - Frech Miklós - megkísérelte ,,in situ" kiemelni, de ez nem sikerült. A maradványok je­lenleg a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészeti raktárában vannak. A feltárási munkák rövidesen - március 4-ével - újra leálltak, s majd csak 1964. június 29-én folytatódtak. A legmagasabb szakmai körök figyelmét is felkeltő feltárási munkák hatására - 1964 tavaszán - a községi tanácsülések állandó témája volt a község rendjének és tisztaságának problémája. „A református templom előtt elkészített park - háborogtak az 1964. január 18-i tanácsülésen - li-

Next

/
Oldalképek
Tartalom