Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Negyedik rész - A katolikus restaurációtól

mint az idö és szükség magával hozta :) robotolt akár vonyós marhával, akár gyalog." Terményjáradékban kilencedet nem adtak. Csak az egyháznak - a felsöörsi prépostnak - fizették a termékek tizedeit. Ajándék viszont volt: minden háztól évente adtak az uraságnak egy kappant, egy pár csirkét, hat tojást, valamint szőlőt és gyümölcsöt.

201 2. FEJEZET PADÁNYI BÍRÓ MÁRTON FELSÖÖRSI PRÉPOST, ÉS A KATOLIKUS RESTAURÁCIÓ FELSŐÖRSÖN (1729-1745) Platschläger prépost halála után - 1729 januárjában - gróf Batthyány Lajos alkancellár kegyúr és Acsády Ádám veszprémi püspök közös elhatározással Padányi Bíró Márton bicskei plébánost nevezték ki felsöörsi préposttá és egyúttal veszprémi kanonokká. Miután a prépostság ekkor minden javadalom nélkül volt - a kúria és a birtok a helyi református egyház kezén jövedelmezett - Padányi kikötötte, ha jövedelmezőbb egyházi méltósághozjut, úgy a prépostságról azonnal le fog mondani. Kinevezése után - egyébként változatlanul Veszprémben lakott - első dolga volt, hogy a felsöörsi egyházi tized megtagadóit perbe fogva. Következő munkája abban nyilvánult meg, hogy a prépostság Velencei-tónál levő birtokait - a dinnyésdi-pusztát - Pákozd, Börgönd, Nenye és Szerecsen felöl határhalmokkal jelöltette körül. Két esztendővel beiktatása után - 1731-ben - az 1681. évi 25. törvénycikkre, a „Salvo iure dominali"-ra hivatkozva, teljes erővel a régi prépostságjogainak és javainak visszaszerzéséhez látott. A hiteleshelyek és a királyi bíróságok előtt tiltakozott a foglalások és eltulajdonítások ellen. Pert indított a felsöörsi reformátusok ellen a templom, a préposti kúria, az ingatlanok és a jogok nagy részének elbirtoklása miatt. Ugyanakkor pert indított a Felsőörsön birtokosok ellen is, a tized megtagadása miatt. Ez utóbbi perben az új prépost elsősorban a község legnagyobb földesuraságával: a Fajszi Ányos családdal került szembe

20 Még javában folyt a per, mikor 1732. május 7-én Padányi Bíró Márton prépost szerződést kötött a veszprémi Perger Jánossal, a kőműves-céh mesterével egy új préposti kúria felépítésére. Az építkezés árát 300 forintban, 22 ,,kila" búzában (egy „kila" azonos volt a pozsonyi mérővel = 62,39 literrel) és egy akó (= 54,3 liter) borban állapították meg. A vállalkozó volt köteles „...jó értelmes kőméves mester legényeket adni, akik közül egy Parler lészen, akinek is szokott fizetésén kívül én (ti. Perger János) tartozom adni minden napra, amikor dolgozik egy-egy garast" (azaz 3-3 krajcárt - Szerző). A munkához tartozott az épület teljes bevakolása, a kapu felépítése és egy bolthajtásos pince építése is. A munka tereprendezéssel kezdődött, mivel a telek déli és nyugati irányban erősen lejtett. Ezért a telket teraszosan feltöltötték, illetve kő-