Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Harmadik rész - A török hódoltság peremvidékén
1703 júniusában az ország északkeleti részéből megindult a II. Rákóczi Ferenc herceg vezette függetlenségi háború. A magyar felkelő (kuruc) csapatok 1704 január-februárjában, majd 1705 december és 1709 szeptember között tartották uralmuk alatt Veszprém térségét. Jelentősebb katonai események csak 1707. február 20-a utáni napokban érintették Felsőörsöt. A Buda, Bicske, Székesfehérvár, Polgárdi, Füle, Balatonfőkajár, Csajág, Kenése útvonalon nyomult előre egy császári-királyi hadoszlop: a Rabutin de Bussy tábornagy parancsnoksága alatt álló hadtest. A Pálffy-vértesezred, a Salm-, a Tollet-, a Virmond-, a Neuburg-, az Althan- és a Thürheimb császári-királyi sorgyalogezredek, valamint az Osten-, Harboan-, Maltzan- és Endom dán zsoldosezredek, továbbá a Nehem-lovasezred szerb huszárai (összesen kb. 12 ezer katona) Fűzfő és Liter térségéből mint eddig annyi hadsereg - szintén azon az ősi hadiúton vonultak (Tapolca felé), amely útvonal - Szentkirály szabadj a, Meggyespuszta, Köveskút-puszta, Veszprémfaj sz, Nemes vámos között érinti Felsőörs északi határát. Hogy ez a katonai felvonulás mennyiben érintette Felsőörsöt, arra vonatkozólag - a már említett és idézett 1756. január 9-i - tanúkihallgatási jegyzőkönyvet kell újra idéznünk. Az egyik tanú - Könczöl András (aki a jegyzőkönyv adatai szerint 1707-ben 37 éves felnőtt férfi volt) az alábbiakat vallotta: „...Ad 4-tum. Bizonyos tudgya tovább azt is a Tanú, hogy ... az legközelebb elmúlt Kurucz háborúban ismét elszaladtának azon AlsóEörsiek addig, míg az Rabutin feldúlván és -égetvén azon Falut a Parochia és Templommal edgyütt, de azonnal által takarodván rajta, vissza mentek azon lakosok..." A következő tanú: Torma István (a kihallgatáskor - 1756-ban - 48 éves volt, tehát 1707-ben mindössze 8 esztendős lehetett) azt vallotta: „...Ellenben jól tudgya, midőn Rabutin elpusztítása után Alsó-Eörsiek elszaladtának..." Egy ismeretlen tanú: „...Azt pedig jól tudgya, hogy a kuruc háborúban, nem tovább csak egy-két nap vették félre magukat az lakosok az Erdőre, azon ellenségtül való félelmekben az Prédikátoraikkal edgyütt, de megértvén elmenetelüket (ti. az ellenségét), azonnal haza telepedvén..." Hasonlóan vallott Kiss Ferenc jobbágy (aki vallomása idején kb. 70 éves volt, azaz 1707-ben 20 év körüli férfi lehetett): „...Hanem az Rabutin amíg által takarodott ezen Vármegyén, addig vették félre magokat (ti. az emberek), de azonnal haza telepedvén, amit az előtt volt (sic!), mivel elégette az Rabutin födél alá vették azon Templomot, (ti. az alsóörsi templomot)". Nemes Tóthy Zsuzsanna úrnő, alsóörsi birtokos (aki a tanúkihallgatáskor kb. 60 éves volt, azaz 1707-ben 11 éves kislányként élt) vallomásáról az alábbiakat jegyezték fel: „Az Fátens több háborús időrül nem tud felelni, csak csupán Rabutin járásárul, és tudgya hogy akkor sem pusztultanak el ezen Helységek (ti. Alsó és Felsőörs) annyira, hogy senki nem maradt volna meg bennek..., hanem míg által takarodott Népével edgyütt két-három nap alatt (ti. az ellenség), addig félrevonták az lakosok magokat." Danka István agilis (aki a kihallgatáskor kb. 90 éves, tehát 1707-ben mintegy 40 éves férfi volt) az alábbiakat vallotta: „...Hanem Rabutin járásakor, mikor egy dél tájon reájok (azaz a lakosokon) ütvén az Német és Rácz, elfutottanak, amíg népével által takarodott volt, de másnap ismét mintegy dél tájban, mind Prédikátorjaikkal edgyütt haza telepedtenek..." 191
