Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Harmadik rész - A török hódoltság peremvidékén

szei-kútnak mellett fblszélrül és alszélre dűlő föld az Weszprémi útra kijáró földek, napnyugatra útra való dűlök határolnak (sic!). Magamra vállalván ezen föld dolgát, valamely Impetitorok (az ügy ellen támadók - Szerző) ellen tartozom megoltalmazni Bencsik István Uramat, feleségét, gyermekét, letteket leendőket (sic!) ezen Irtás földben, mert nagy és sűrűből irtottuk ki, ezért az alku volt akkori Földes Úr (...) Bírója Bencsik Gergel Nemes Káptalan Urak Jobbágya, Szalaj János Nemes Személy, Weszprémi Phülöp János előtt, és akkori Schola Mester Péter László előtt, ezért ezen dolognak erősségére, és elhivésére, én Gombos Mihály megmaradott Özvedgye Tork Panna magam kezem kereszt vonyásommal meg erősítettem, Idem qui supra Tork Panna X. Coram me Georgio Bencsik S. Coram me Joanne Szalaj X. Coram me Joanne Fhülöp X. Coram me Petro literato de Szent Gál, Ludi Magistro .m.p."

183 Miután a háború már messze távolodott a Balaton vidékétől, a Magyar Kamara - 1696-ban - nagyarányú összeírást rendelt el, amely Felsőörsöt („Possessio Fölső Eörs") is érintette.

184 Az összeírás megállapította, hogy Felsőörs több földesúr birtokában van. A faluban tizenhárom jobbágy élt: Vargha Péter, Tallós Mihály, Kis János, Pécseli István, Örsi János, Szálai István, Németh István, Szálai György, Kovács György, Szálai János, László György, Lőrincz István, Fülei György. Az igás állatok hiánya miatt a határnak csak egy részét tudták megművelni. Ezért csak 76 hold szántóföldjük volt, melybe 168 pozsonyi mérő magot vetnek. (Egy pozsonyi mérő = 62,39 liter). Tizenkét jobbágynak együttesen volt négy szőleje 121 kapásnyi mennyiségben (egy kapás = 750-1200 négyzetméter), amelyen évente 158 akó bor terem. (Egy akó = 54,3 liter; azaz 8659 liter). A zsellérek száma: négy család - Csapó István, Bacsó János, Rózsa János, Szabó Gergely. Ezeknek földjük nincs, viszont házuk és szőlejük volt. Összesen 28 kapásnyi szőlejükben termett bort a fentebb felsorolt jobbágyok 158 akó bortermésébe számították be. Az öszszeírás szerint Felsőörsön három nemesi család élt. Ezek névszerinti öszszeírása hiányzik. A nemesi családok közvetlen birtokában („úri birtokában") tizenkét kapásnyi szőlőt írtak össze, melyen évente 12 akó (650 liter) bort termeltek a jobbágyok robotban. A legtöbb felsöörsi szőlővel az ,,extrenus"-ok - azaz: más községekben lakók - rendelkeztek. Összesen 115 más községben lakó bérelt a földbirtokosoktól összesen 468 kapás szőlőt, ahol évente összesen 441 akó (2443 liter) bor termett. A felsöörsi jobbágyok - az országos szokásnak megfelelően - az elsősorban irtásföldeken telepített szőlőkkel és szántóföldekkel szabadon rendelkeztek, és azokat minden megkötöttség nélkül adhatták-vehették még egymás között is. Ezeket az irtásföldeket még ekkor nem sorolták és tagosították be az úrbéres telkekbe. A fellsőörsi jobbágyok közül a legtöbbet szerepelt adásvételi ügyekben Bencsik István (akinek utódai még 1767ben is mint kivételezett szabadmenetelű jobbágyok voltak az Anyos-Tallián birtokon). Az 1691. június 24-i vásárlása után (lásd: Gombos Mihályné Tork Panna adásvételi szerződését), 1697. április 26-án újabb földvásárlási ügyben találkozunk Bencsik István nevével. Egy „Extremis" - a Zsám-