Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

örsi plébános sem járta szívesen ezt az utat, hideg téli időben előfordult, hogy alsóörsi hívek gyónás és utolsó kenet nélkül haltak meg, s a halotta­kat is sokszor megkésve temették el. Ebből aztán számos súrlódás és vita alakult ki a felsöörsi prépost és az alsóörsi templom kegyurai között. Ezen problémák felszámolásáért döntött úgy Vetési Albert veszprémi püspök és a káptalan, hogy a két egyházat - amelyek külön-külön is elég gazdagok voltak — szétválasztja egymástól. András felsöörsi plébános és prépost is elfogadta a püspöki javaslatot, s a szétváláshoz hozzájárult. Az anyagi javak elosztásakor az Alsóörsön befolyó bor- és gabonatizedeket (melyek eddig a felsöörsi prépostot illették) most megosztották, s annak negyedét ezentúl az alsóörsi plébános kapta meg járandóságul. Az alsóörsi Malazó-hegyen lévő két szőlő kilencede és tizede viszont a préposté ma­radt.™ Napjainkig tisztázatlan az a vád, amellyel 1479-ben a veszprémi püspök helynöke vádolta Ujfalusi András prépostot. Több gyilkossággal és számos gaztettel idéztette tisztító eskü elé. A béli apát pedig azzal vádolta, hogy András prépost lelkén szárad Akol faluban két porta felperzselésének bű­ne! András a pápához fellebezett, de hiába volt minden, el kellett hagynia az örsi prépostságot. Az viszont érthetetlenné teszi a dolgot, hogy miként lehetett az: a veszprémi kanonoki méltóságát még 1493-ban is betöltöt­te! 110 András prépost távozása után - Vetésy Albert veszprémi püspök javas­latára a Batthyány-család, mint kegyuraság egy Turonyi Kelemen nevű pécsi papot nevezett ki örsi préposttá. Mindössze annyi ismert róla, hogy évi prépostsági jövedelme 200 aranyforint volt. 111 1480-1489 között újra egy András nevű prépost tartózkodott Felsőör­sön. Róla csak annyit tudunk, hogy 1486-ban megtiltotta Alsóörsi Bakó János özvegyének, hogy eladja a Berkenyemálon és Fenyőfőn levő szőle­jét. 112 1489-ben újra visszatértek a Batthyány-ak. Batthyány János fia Miklós - az anyjától vásárolt Somogy megyei birtokokat elcserélte Alapi András­sal, aki viszont neki adta a felsöörsi vagy másképpen kővágóörsi birtokré­szét, amely korábban a Batthyányaké volt 113 Ugyanebben az esztendőben, 1489-ben Darányi Jakab mester veszprémi kanonok került a felsöörsi préposti méltóságba. Jakab mester hűséges hí­ve volt - az 1490. április 6-án meghalt - Hunyadi I. Mátyás magyar király természetes fiának: Korvin Jánosnak. Mikor már szinte mindenki elhagy­ta János herceget - Jakab prépost továbbra is hűséggel mellette maradt, s részt vett - sőt, vitézül harcolt 1490. július 4-én a hercegre támadó főu­rakkal - a Tolna megyében lévő Csontmezönéi lezajlott csatában. János herceg ezért az örsi prépostságot megajándékozta a Velencei-tó melletti Dinnyésméd (ma: Dinnyés) nevű birtokkal. Ez a birtok 1945-ig a prépost­ság tulajdonában maradt 114 A Fajszi Ányos-család felsöörsi birtokalapítója: Mihály 1456-ban meg­halt. Rövidesen - 1460-ban - fia: János is elhunyt. Fajszi Ányos János öz­vegye, Zsófia asszony 1492-ben saját fiával: Ányos Ferenccel osztozott a felsőörsön lévő birtokon, melynek nagyobbik részét Zsófia asszony kapta azzal a feltétellel, hogy halálával ez is fiára száll. Három évvel később -

Next

/
Oldalképek
Tartalom