Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

ló felek 1353, december 7-én kapták meg az idézésre szóló királyi parancsot. Az új perben a hatalmaskodással vádolt Saághy Miklós fia András támadott. Most ő vádolta Kővágóörsi Miklóst azzal, hogy ő tartja elfoglalva törvénytelenül Saághy Andrásnak Felsőörs faluban (,,...in villa Wrs superiori...") lévő telkét és két jugerum földjét. Ez a telek és föld hajdanában egy Lampert nevű személyé volt, s a Saághy-család ezt királyi adományként kapta. Saághy András még azt is elpanaszolta, hogy a per ideje óta Kővágóörsi Miklós és Domonkos eltiltotta őt a felsöörsi templomba való belépéstől, illetve megtiltotta neki, hogy az ott lévő kútból vizet hordasson! Kővágóörsi Miklós azonban kijelentette, hogy az elhangzott vádak alaptalanok, s makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a vitatott föld az ő családjának régi időkben kapott birtoka! A per anyagából kiderül, hogy Saághy András az örsi birtokon lakott. Ugyanis a veszprémi káptalan egyik - 1354. január 7-én kelt - idéző levelét az örsi birtokra küldték, „...ahol Miklós fia András szállása van..."

77 Az 1352-53. évben a Dorosma-nemzetség Gara-ágából való Dezső fia Péter volt az örsi prépost, aki egyúttal a veszprémi társaskáptalan kanonokja is volt (nagybátyjának János veszprémi püspöknek támogatásával). Péter prépost még ebben az évben elhunyt. János veszprémi püspök ekkor egy újabb rokonát: a Dorosma-nemzetség Gara-ágából való Lászlófia Kelement nevezte ki örsi préposttá, aki ugyancsak kanonokja volt a veszprémi káptalannak.

78 Az egymással rokon Örsi és Kővágóörsi családok - 1354. november 4-én - I. (Nagy) Lajos magyar király engedélyével szerződést kötöttek egymással, hogy amennyiben bármelyik család fiúutód hiányában kihalna, úgy annak a családnak minden vagyonát a másik család örökli. A szerződést egyik oldalról Kővágóörsi Mihály fia Miklós, a másik oldalról Örsi Miske fiai: Pál és Jakab írták alá. A fenti szerződés mellett a két rokon család folytatta egymás közti birtok elzálogosítási ügyeit. Újra a Miske-ágnak voltak pénzügyi gondjai. Ezért Örsi Miske fia: Jakab a veszprémi káptalan előtt hat ezüstmárkáért (1478 gramm ezüstért) zálogba adta Kővágóörsi Mihály fia Miklósnak az alábbi örsi birtokrészt: a „Hornnak nevezett helyen épült palotát", az alatta elterülő rétet, illetve „ugyanazon palota alatt" lévő 12 jugerum szántóföldet és az ott lévő malmot. A szerződést a két fél 1357. február 25-én írta alá a veszprémi káptalan előtt.

80 A Kővágóörsi és Örsi családok az 1350-1370-es években gyakran szerepeltek - mint a veszprémi káptalan bizalmas emberei - birtokperekben, határjárásokban. Örsi Miske fia Pál vett részt 1351-ben egy vizsgálatban, melyben a veszprémi káptalan hatalmaskodással és erőszakkal vádolta Segwári Tamás fiait: Miklós és János mestereket. A következő években 1353. február 27-én, majd április havában - Kővágóörsi Mihály fia Miklós a veszprémi püspökség novai birtokán végzett határjárást, majd a veszprémi káptalan peremartoni birtokán volt tagja egy határjárási bizottságnak. Néhány esztendővel később: 1365. március 29-én Mihály fia Miklós, 1365. október 20-án pedig Örsi Miske fia Pál járt el a veszprémi káptalan birtokügyeiben. Kővágóörsi Mihály fia Miklós - 1366. május 2-án, majd