Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

Horh-dombon épült palotát („pallatio"), valamint a palota körül elterülő 32 jugerum földet, amely az oklevél szerint - a ma is ismert és meglévő — Alkut („...puteo Olkwth") körül terült el. Ide tartoztak még erdők és gyümölcsösök. Az átadott birtoktól - amely a mai Formó és Bárókert térségében terült el - keletre húzódott az a „nagyút, amely Alsóörs falu felé vezetett". Az említett és megvásárolt birtoktól északra (a mai Csórom, illetve Úttörő utca északi körzetében) terült el az örsi Mária Magdolna egyháznak (a prépostságnak és a préposti templomnak) birtokában lévő gyümölcsös. Ez azonos lehetett az 1350-ben említett Szilvaközzel („Zylwakuzu"), melyet napjainkig ezen a néven neveznek! Az okirat szerint az egyház földjeinek vége addig az útig nyújtózott, mely út azon hegy alatt vonult el, mely magaslatra - a birtok központját képező - palotát építették. Az említett utat még 1780-ban is „Vár úttyának" nevezték. Az újonnan megvásárolt területektől nyugatra Miske ispán régebbi birtokai terültek el. Az adásvételi szerződésnek volt egy érdekes záradéka, amely az elmúlt belháborús évtizedekkel függött össze. Ugyanis Árpádházi III. András magyar király az előző évben - 1298 augusztusában - megtiltotta újabb várak építését, és az engedély nélkül épített erősségeket leromboltatta. Az adásvételi szerződés záradékában kikötötték, hogy a palotát renoválni, újjáépíteni lehet, de erődíteni („incastellare") nem! A Rátold-nembéli Rénold fia II. Miske ispán nagyon aktív vagyonszerző tevékenységet fejtett ki. Birtokai és javai Őrsön kívül is voltak. Egy 1315. március 6-án - keltezett perirat szerint, Miske ispán kijelentette, hogy a Bagár-fiak jutási malma az ő két malma között épült fel erőszakos módon, s ennek felépítése az ő kárára szolgál!

48 4. FEJEZET AZ ÖRS ELNEVEZÉSŰ FALUHALMAZ SZÉTVÁLÁSA FELSŐ- ÉS ALSÓÖRSRE A XIV. SZÁZAD SORÁN Annak ellenére, hogy a XIII-XIV. század fordulóján még gyakorta egységes településként emlegették Örs falut („villa Vrs"), egyre többször fordult elő, hogy már két településről - „alsó" („inferior") és „felső" („superior") Örsről írtak.

49 A korábbi birtoklevelek csak földekről, szántóföldekről, erdőkről, rétekről, stb. írtak. Az első olyan oklevél, amely már embereket is említett, 1301-ben íródott. A (bakony) béli bencés apátság és konventje panaszt tett a királynál, hogy lovasi szőleiket művelő „alsó"- és „felső" örsi vincellérjeiket az alsóörsi királynéi tárnokok officialisa, a Wason-nembéli Márk fia István mester és emberei erőszakkal elnyomták, s olyan súlyos szolgáltatásokkal nyomorgatták, hogy azok elmenekültek a két Örs faluból és földjeikről.

50 Erről az erőszakoskodó nemzetségről rövidesen más forrásokból is értesülünk. Márton mester örsi prépost 1313. április 9-én - Erzsébet magyar királyné engedélyével és a Wason-nemzetségbeli Márk fia Petőtől