Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun
- hangoztatta Ballá János a járási tanács vb szakigazgatási vezetője az 1968. május 14-i tanácsülésen - magával hozza az ellátás javítását! Felsőörs község esetében azonban éppen az ellenkezője tapasztalható!" Rúzsa Antal vb-titkár az ülésen kérte a Szövetkezeti Igazgatóságot, hogy „...komolyan figyelmeztessék Dénes Imre boltvezetőt magaviseletének megváltoztatására, ha ez nem használ, fegyelmi úton váltsák le és helyette megfelelő szakembert állítsanak a vegyesbolt élére!" „A felsöörsi vegyesbolt áruellátása nem kielégítő - támasztotta alá az elmondottakat Maurer Imréné tanácstag -, szerinte még a legszükségesebb közszükségleti cikkek sem állnak a közönség rendelkezésére... Kifogásolta továbbá, hogy igen sok esetben előfordul, hogy húsz-harminc vásárló szorong a vegyesboltban, ugyanakkor a boltvezető és a többi dolgozók kimennek a raktárba és megfeledkeznek a vásárlók kiszolgálásáról!" Május 31-én Veszprémben rendezték meg a Magyar Régészeti-, Művészettörténeti- és Eremtani Társulat Vándorgyűlését. A program keretében délután 18 óra 30 perctől Veszprém város Vegyeskara - Zámbó István vezényletével — hangversenyt adott volna a felsöörsi templomban. Néhány órával a rendezvény előtt - déli 12 órakor - arra hivatkozva, hogy a karmesternek temetésre kellett mennie, az egész programot lemondták, illetve Veszprémben rendezték meg. Rövidesen kiderült: a valódi ok az volt, hogy az MSZMP megyei vezetése részéről megsokallták a katolikus, illetve vallásos jellegű rendezvényeket. 384 A statisztikai hivatal adatai szerint - 1967-ben - a Lenin Tsz összterülete 1611 k.hold volt (ebből szántóföld: 1062 k.hold); kenyérgabonát 335 k.holdon, takarmánygabonát 129 k.holdon, kukoricát 218 k.holdon, cukorrépát 10 k.holdon, takarmánynövényeket 158 k.holdon termeltek. Állatállományuk: 208 db szarvasmarha (ebből 71 tehén), hízómarha: 25 db, sertés: 640 db (ebből anyakoca: 69 db, hízósertés: 444 db), ló: 32 db volt. Értékesítésük: hízott marhát 194 métermázsát adtak el (ebből állami felvásárlónak: 187 métermázsát), hízott sertést 404 métermázsát adtak el (ebből állami felvásárlónak 315 métermázsát). A tsz tagsága 144 főből állt (125 családdal). Traktorállományuk tíz darabból állt. A Lenin Tsz 1968. szeptember 9-i beszámolója szerint az árunövénytermesztés főterménye a búza volt, amely a közös szántóterület 36%-át tette ki. Az abraktakarmányok közül viszont a kukorica volt a legfontosabb, mely a közös szántóterület 20%-át tette ki. Az állattenyésztés terén: a meglévő 64 db tehén leadására az év folyamán sorerült. A Felsőmajorban és Köveskútpusztán 86 db növendékmarha volt; a marhahizlalóban pedig 21 db bika, 17 db üsző és 6 db selejttehén állt. Az eddigiekben 45 db hízómarhát értékesítettek 241 mázsa súlyban és kb. 500 ezer forint értékben. Az év hátralévő részében további 50 db tehenet, 20 db üszőt és 15 db hízóbikát szándékoztak értékesíteni. A hízósertések száma 315 db volt (kb. 200 mázsa súlyban); a jelentés napjáig 417 db sertést értékesítettek (432 mázsa súlyban) és 900 ezer forint értékben. 385
