Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

Május 17-én a várpalotai építési csoporttól megkezdték az állványozást a templom déli oldalán. A feltárási és helyreállítási munkákat az OMF sümegi csoportja végezte el. A feltárási munkálatok érdekében - első feladatként - a földtől kb. 2 m magasságban (és 1 m széles sávban) körös-körül leverték a vakolatot. Ugyanezt végezték el emeleti magasságban. A vakolat eltávolítása után kétségtelenné vált a három-három pár ikerablak a mellékhajók (északi és déli) oldalán; előkerült a mellékhajók egyegy románkori külső bejárata, s a sekrestyék egy-egy lőrés-ablaka. A külső emeleti részen - a déli oldalon - előkerült fél lőrés-ablak igazolta, hogy a mellékhajó eredetileg is emeletes volt, s nem Padányi Bíró Márton építtette a XVIII. század közepén a két oldalhajót (mint azt mindenki hitte!) Pontosan meg lehetett állapítani, hogy a XVIII. század közepén a déli mellékhajó a lőrés-ablakok felső részéig romokban állt; az északi mellékhajó pedig még jobban: az emelet alsó szintjéig romos volt. A kutatás azt is megállapította, hogy a mellékhajók egyidősek voltak a főhajóval. Ezt igazolják a falkötések és a középkori vakolatmaradványok. A torony az építkezés kezdetén előreálló toronynak indult. Ezt igazolta a körbefutó párkányzat, amely a torony keleti oldalán is szerepelt, egy elfalazott románkori ablakkal együtt. Az építés folyamán azonban módosítottak a terveken, s az oldalhajókat kihozták a torony nyugati frontjáig. A templom belsejében a legérdekesebb felfedezés a kórus eredeti kváderkövekből épült főívének kibontása volt. Az északi mellékhajó emeleti részén - a főhajó két pillérében románkori pillér töredékek kerültek elö. Ez azt mutatta, hogy a felső emporium lelátója négy ívű szép románkori alkotás. A főhajó a világítást mindig a mellékhajók emeleti nyílásán keresztül kapta. A főhajó oldalán sehol nem találtak ablak nyomokat. 1962. június 22-én az OMF úgy döntött, hogy 1963-tól a helyreállítási munkákat egy felvonulással kell végigvinni.

380 Az 1963. március 4-i új tanácsválasztás megerősítette Müller Józsefet a községi tanács vb-elnöki, Rúzsa Antalt pedig vb-titkári tisztében. Az ősi templom helyreállítása körüli munkák jelentősen befolyásolták a község katolikus lakosságának vallási öntudatát. 1963. május 4-én nagy előkészületekkel lezajlott a bérmálási szentség kiosztása. Miután az elmúlt 15-17 év alatt a község katolikus hitélete sokat romlott, két nappal a bérmálás előtt Hegyi János kanonok, kerületi esperes bérmálási vizsgát tartott. A bérmálkozók az egész hittan anyagából kielégítő feleleteket adtak. ,,...A kancellár úr nagyon meg volt elégedve az eredménnyel - írta a História Domusba dr. Körmendy József plébános - Én szintén, bár sok kívánnivaló lett volna még! Főleg a katolikus öntudat nagyon gyenge, és rossz a fegyelem!" A bérmálási szertartásra érkező dr. Klempa Sándor apostoli kormányzót a templom előtt - az egyházközség nevében - dr. Köves Ferenc volt miniszteri osztálytanácsos, egyházközségi elnök köszöntötte. Beszédében kitért a restaurálás alatt álló ősi, árpádkori templom múltjára, ígérve, hogy az egyházközség hű akar maradni ősei hitéhez, mert a templomot elsősorban Isten házának tekinti, csak ezután műemléknek!... Énnek demonstrálására az egész egyházközség - a szentmise alatt - közös áldozá-