Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun
Az egyesült tsz taglétszáma 160 fő volt (157 családdal), s az összterület 1575 katasztrális holdat tett ki (melyből 1115 k.hold volt a szántóterület). Mindkét tsz jelentős állatállománnyal rendelkezett: a Dózsa György Tsz 15 lóval és 2 ökörrel rendelkezett, volt 34 tehenük, 30 üszőjük, 11 hízómarhájuk, 14 anyakocájuk és 162 hízósertésük, 352 anyajuhuk, 88 jerkebárányuk és 146 ürübárányuk, valamint 30 méhcsaládjuk. A Rákóczi Ferenc Tsz állatállománya - 1960. december 31-én - 24 lóból, 34 tehénből, 27 üszőből, 25 bikaborjúból, 7 szopósborjúból, 49 hízósertésből, 14 anyakocából, 28 szopósmalacból állt. Jelentősebb gépi felszerelést - 2 db Zetort, egy kettesekét, 3 db használható (és 3 db rossz állapotban lévő) vetőgépet, stb. a Dózsa Tsz hozott magával. 1961. április 14-én a Lenin Tsz elnöke - Kovács Imre - jelentette a községi tanácsülésen, hogy I. negyedévi leadási tervüket teljesítették: leadtak 60 db hízósertést és 11 db hízott marhát az államnak, s az év hátralévő részében még leadnak 143 db hízósertést és 37 db hízómarhát. Ugyanakkor közölte, hogy a tsz pénzügyi helyzete rossz, mert a Rákóczi Tsz az előző évben rosszul gazdálkodott, s a mérleghiánya kb. 200 ezer forint! 1961 június-júliusában megnyílt a Malomvölgyben - a veszprémi Városi Tanács V. B. által fenntartott - Úttörőtábor. Két hónapon át 600 úttörő és KISZ-tag táborozott, egyelőre még ideiglenes sátortáborban. Nagyjelentőségű esemény volt, hogy hosszas előkészítés után - június 20-án megkezdődtek a Veszprém-Felsőörs-Lovas közti út korszerűsítési munkálatai. A tervek szerint július 24-től - három hónapra - az utat le kellett zárni, s a forgalmat kénytelenek voltak terelőútra irányítani. Miután az útvonal a községen át - a Fő utcán - vezetett, a Fő utca 28. sz. házat (amely útjába esett az út korszerűsítésének) augusztus 31-ig le kellett bontani. A községi tanács vb az útépítő vállalat részére irodát és a munkásoknak szállást biztosított. Ugyanakkor 240 nap társadalmi munkát is felajánlottak az útépítésnél. Az újtelepi kút építkezését a székesfehérvári Víz- és Csatornamű Vállalat 1961. január 10-e körül - 22,5 méteres mélységben - abbahagyta, és elvonult. Szeptember 11-én a községi tanács vizsgálatot rendelt el, s megállapították, hogy a 22,5 méter mély kút alján 160 cm-es vízoszlop van. A veszprémi KÖJÁL vizsgálata szerint a víz fertőzésmentes és közfogyasztásra alkalmas volt. Csak a vízmennyiség volt nagyon kevés. Úgy döntöttek, hogy folytatják a kút mélyítését még legalább 1-2 méterrel. A munkát a Lenin Tsz vállalta, de mint az utólag kiderült, teljesíteni nem tudta. Közben, 1961. március 21-én megkezdődtek a régi templom helyreállítási munkálatai. Május 2-ra az ácsmunkák (Fejes László és Debreczenyi Imre veszprémi, valamint Zana Imre alsóörsi ácsmesterek munkája) befejeződött a tornyokon és a hajókon. A szentélyen - anyaghiány miatt - a munka elmaradt. A bontás során a toronykereszt gömbjében egy cédulát találtak: ,,Ich Simon Gerlits Diesen Knopf. Sign. Veszprém gemacht den 27. August 1835. Gesribens: Georg Káspár Rimmer Meister." Az írást visszatették, és melléje egy kis cédulán felírva az ács (Debreczenyi Imre) és munkatársai nevét, valamint a bádogosét. Ez azonban téves, mert nem
