Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

rom falurész egy fontos útvonal mellé települt. Már 1238-ban emlegették azt a ,,nagy utat", amely Veszprémből ereszkedett le Zalába (1238: „...magnam viam que descendit ad Zalám..."), illetve később olyan megne­vezéssel, hogy ,,nagy út", amely Veszprémből tart Örsre (1320: „...publi­cam stratam qua de Wesprimio itur in Vrs..."). A Veszprém várától - Pe­sze falu érintésével - a „felső" Őrsön és Középsok ,,szeg"-eken át húzódó ,,nagy" vagy „köz" út az „alsó" Örsnél torkollott bele abba a „nagy útba", amely - Székesfehérvár felől - Vörösberényen és Alsóörsön át húzódik mai napig „felső út" néven Balatonfüred felé, s amelyet abban az időben találóan „zalai útnak" neveztek (1414: „...magnam viam vulgo Zalayuth noncupatam..."). A mai Felsőörs község helyén álló kis ,,szeg"-ről semmit nem tud a tör­ténettudomány vagy a régészet. A sűrű és évszázadok óta folyamatos be­építettség miatt az 1965. évi régészeti terepbejárás nem hozott ered­ményt. Az kétségtelen, hogy a faluban - a későbbi (XII-XIII. századi pré­postsági) templom helyén - már állt egy torony nélküli és déli irányú bejá­rattal épített XI. századi templom, amely körül terült el a falu temetője. Az 1963-1964. évi templom feltárás alkalmával ennek a korai temetőnek több sírját megtalálták. Más analógiák alapján biztosra vehető, hogy a korai kis templom körül, valamint a falun átvezető „nagy út" kétoldalán álltak szétszórt formában a falu kunyhói. A Ratold-nemzetségböl való - és magát a későbbiekben Örsi-nek (,,...de Vrs...") nevező család, a kor szokásainak megfelelően a falutól meglehető­sen távol, attól délre mintegy egy kilométernyire, egy Horh-nak nevezett magaslaton (1357: „in loco vulgariter Horh vocato...") építtette fel kőből rakott „palotáját" (pallatium). Ennek a - helyenként meredek oldalú és két kis pataktól körülfolyt - magaslatnak a tetején (amely dombot napja­inkban Miskepalotának vagy Misketetönek neveznek) a Ratold-nembéli Buhna ispán és annak fia: Ugra ispán palotát építtetett az 1130-as évek­ben. A legkorábbi források „várnak" nevezték ((1151: „Castrum Vrs..."), későbbi megnevezése „palota" volt (1299: „pallatium de Vrs..."). Az épít­ményről semmit nem tudunk. Míg a múlt század közepén még jelentős romjai álltak, napjainkra már nyoma sincs. Minden valószínűség szerint lakótorony lehetett a kor szokásainak megfelelően. 20 Ugra ispánnak két fia volt: Belus és Suinmur ispánok, akik már osztoz­tak az addig egységes családi birtokon. Gerson nádor 1155-ben okiratot ál­líttatott ki, mely szerint a Rátold-nembéli Ugra fiai: Belus és Suinmur is­pánok a családi birtokon megosztoztak. Elsősorban a család két várkasté­lya - Örs (Vrs) és Uran (?) - volt a vita tárgya. Hosszas alkudozás után megegyeztek: Belus ispán kapta Örs várát, Suinmur ispán pedig Uran vá­rát birtokolta a továbbiakban. A Rátold-nemzetségnek az Örs várát bir­tokló családja ettől kezdve nevezte magát Örsi néven („...Belus de Vrs"). 21 A Rátold-nembéli Örsi Belus ispánnak három fia volt: I. Miske, Mihály és Absa. Minden valószínűség szerint Orsi Belus és I. Miske ispánok kezdték el építtetni azt a - családi temetkező helynek szánt - templomot, amely ma is uralja Felsőörs községet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom